A recesszió biztos, a vége bizonytalan

A Magyarországon 2006 õsze óta folytatott egyensúlyjavító gazdaságpolitika 2008 elsõ felében enyhült, a pénzügyi világválság és a forint elleni spekuláció nyomán azonban az államháztartási és a külsõ pénzügyi hiány gyorsított csökkentése vált szükségessé. Az idén várhatóan a GDP kb. 3,3 százalékát kitevõ deficit ugyan még mindig magas, azonban - az engedélyezett nyugdíjpénztári kiigazítást figyelembe véve - már 3 százalék alatti, vagyis a maastrichti kritériumnak megfelelõ hiányt jelent. Ezzel 2009 tavaszán megszûnhet a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, sõt a 2009. évi költségvetési törvény teljesülése esetén jövõre már korrekció nélkül is bõven 3 százalék alá tudjuk szorítani az euró bevezetése és a nemzetközi pénzügyi bizalom szempontjából különösen fontos államháztartási hiányt.

Eközben a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése is elengedhetetlenné vált, mivel a jelenlegi pénzpiaci helyzetben nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi forrásokhoz való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külsõ deficit mérséklését. A beruházási és fogyasztói kereslet - részben gazdasági válság, részben a hitelforrások szûkülése és drágulása miatt - egyaránt szûkülni fog.

A gazdaság teljesítménye 2009-ben várhatóan 1-1,5 százalékkal visszaesik, mivel a külsõ kereslet alig nõ, a belsõ pedig csökken. Az EU-források csak fékezni tudják a beruházási kereslet lanyhulását, illetve a likviditási problémák terjedését.

A bruttó keresetek jövõre mintegy 2-3 százalékkal emelkednek - ezen belül a költségvetési szektorban lényegében stagnálnak. Az infláció ugyan jelentõsen mérséklõdik, de a reálkeresetek így is mintegy 1,5 százalékkal csökkennek (de ezen belül a versenyszektorban csak minimálisan). A foglalkoztatás a 2008 õszi helyzethez képest érezhetõen visszaesik. A fogyasztók megtakarítási hajlandósága emelkedik. Ez részben a kényszer - a hitelek nehéz hozzáférhetõsége és költségesebbé válása -, részben az érdekeltség - a betéti kamatok és hozamok magasak, a hitelfelvételhez szükséges önrész nagysága emelkedik, s ennek összegyûjtéséhez idõre van szükség - következménye lesz.

Az infláció - fõleg a világpiaci energia- és mezõgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt - a következõ hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2 százaékos (az év végén 4,5% körüli), 2009-ben 3,5 százalékos (az év végén 3,2% körüli) áremelkedés várható. A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozni fog, de jellemzõen inkább erõsödik. Az a tény, hogy az MNB november végi kamatcsökkentését a forint erõsödése követte, arra utal, hogy a következõ hónapokban folyamatos lehet a kisebb-nagyobb kamatvágások sorozata. Ugyanakkor, ha jövõre sor kerülne az ERM-2 rendszerbe való belépésre, az euró-bevezetés céldátumának - célszerûen 2012-nek, esetleg 2013-nak - a bejelentésére, ez növelheti a magyar gazdaság, s a forint iránti bizalmat. Ez gyorsabb kamatvágásokban illetve erõsebb forintban nyilvánulhat meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!