A GKI szerint jövőre minden jó lesz

A magyar gazdaság 2004-ben a korábban vártnál kissé dinamikusabban fejlődik. A külső és belső egyensúly javul: az államháztartás hiánya kisebb lesz a tavalyinál (de meghaladja a tervezettet); a külső pénzügyi hiány euróban a tavalyi körül lesz, de a GDP-hez mérten mérséklődik. A GKI Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a magyar gazdaság iránti korábbi bizalmatlanság enyhült, sem a kormányfő- (és részleges kormány-) váltás, sem a tervezettnél nagyobb államháztartási hiány bejelentése nem okozott számottevő piaci kilengéseket. Ebben szerepe volt az EU-taggá válásnak.

Az államháztartás valós jelentőségénél sokkal nagyobb szerepet kapott a gazdaság állapotának megítélésében. A befektetői megítélés szempontjából fontos ESA-deficit az önkormányzatok nélkül a GDP 4,8 százaléka, önkormányzatokkal együtt 5 százaléka körül, a tervezett 4,6 százaléknál kissé magasabb, a tavalyi 6,2 százaléknál lényegesen alacsonyabb lesz. Ez a jelenlegi kormányzati előrejelzés alsó sávszélét jelenti.

Kisebb jövedelem-növekedés

A lakossági jövedelmek növekedése idén jelentősen lefékeződik. A bruttó keresetek átlagosan 9 százalékkal bővülnek. A reálbér csak az üzleti szférában nő, ott is minimálisan. A háztartások azonban nehezen mondanak le fogyasztásuk gyors növeléséről: az év egészében 3 százalékos lesz a bővülés. A lakáshitelek állománya nő, de az új hitelek iránti kereslet lassul és a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása (a tavalyi gyakorlatilag zéró után) eléri a GDP 1,5 százalékát. A beruházások az előző évekhez képest erőteljesen gyorsulnak.

A GDP a tavalyi 3 százalék után idén 4 százalék kal nő. Ez hasonló a közép-európai EU-tagokéhoz, és továbbra is 2 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot. A foglalkoztatottság kissé nő, a munkanélküliség stagnál.

A pénz- és tőkepiacon a forint és a magyar gazdaság iránti bizalom a tavasz folyamán egyértelműen javult. Május közepe óta azonban a monetáris politika irányítói szüntelenül szinte csak a kockázatokra hívják fel a figyelmet, s ezzel hozzájárulnak a kötvénybefektetők bizonytalanságának fennmaradásához. A GKI az év egészében 253 forintos euró-árfolyamra, október közepétől csökkenő kamatszínvonalra, az év végén 9,5 százalék körüli jegybanki alapkamatra számít.

Optimisták

A lakossági jövedelmek növekedési üteme nominálisan tovább lassul. A bruttó keresetek 6-7 százalékkal, az adócsökkentés miatt a nettó bérek ennél valamivel dinamikusabban, az átlagos reálbérek 3 százalékkal, az ideinél gyorsabban, de a GDP-től elmaradóan emelkednek. A lakáshitel-állomány növekedése tovább lassul. A lakosság nettó pénzügyi megtakarítása megközelíti a GDP 2 százalékát. A háztartások fogyasztás-bővülése legalább az idei tempóban folytatódik tovább. A beruházások erőteljes élénkülése tovább tart. Az ipar és az építőipar termelése 10 százalék körüli ütemben nő. Tovább élénkül a logisztikai, az üzleti tanácsadási és az ingatlanpiaci tevékenység. A GDP növekedése 4,3 százalék körül valószínű. A foglalkoztatás a költségvetési szférában (főleg a központi és helyi adminisztrációban) érzékelhetően mérséklődik, az üzleti szolgáltatásokban és összességében emelkedik.

Az államháztartás méretének és egyensúlyának változása - a költségvetési javaslat ismerete nélkül - nehezen látható előre. Az adóterhelés összességében valószínűleg némileg mérséklődik. A konvergencia-programban 2005-re kitűzött 4,1 százalékos (ESA) államháztartási hiány helyett kb. 4,5 százalék elérése valószínűsíthető, és ez is a beruházásokat szolgáló (az EU módszertanának megfelelően könyvelt) kvázifiskális költés növelésével valósul meg.

Az államadóság a 2001-től folytatott költségvetési politika nyomán 2002-2003-ban jelentősen nőtt, megközelítette a GDP 60 százalékát. A GKI Rt. számításai szerint - részben a komoly privatizációs bevételek, részben a forint erősödése miatt - az adósságráta 2004-2005-ben gyakorlatilag változatlanul marad.