A telekárak drágulnak a leginkább

A 2004 első hónapjainak alacsonyabb forgalma határozott és éles kontrasztként követte az előző év végén felbolydult lakóingatlan-piac folyamatait - derül ki a GKI Piackutató és a Wallis által készített ingatlanpiaci felmérésből. Egyes szakértői vélemények szerint ez annak a következménye, hogy az eladási árakban érvényesítendő árnövelő tényezők a lakóingatlan-árak olyan mértékű növekedéséhez vezettek, mely rövidtávon jelentősen visszaveti a keresletet.

Vásárlási kedv

Mások azzal számolnak, hogy az árnövekedés ennél mérsékeltebb lehet (7-10 százalék), de emellett a lakosság vásárlási kedve jórészt továbbra is fenntartható, a nemrégiben több hitelintézet által is bevezetett, kedvező feltételek mellett nyújtott deviza alapú hitelekkel. Ezek ugyanis valamennyi esetben költség-hatékonyabb megoldást nyújthatnak, mint a jelenleg elérhető - akár állami támogatással is kiegészített - lakáscélú hitelek.

Az ingatlanfejlesztő cégek a megváltozott körülmények között is úgy látják, hogy a következő egy év során növelni képesek értékesítésüket. Ez két dologgal magyarázható. Egyrészt továbbra is érdeklődés mutatkozik a jó minőségű új fejlesztések iránt, másrészről viszont figyelembe kell venni a 2004 első negyedévében érvényes relatíve alacsony bázist, melyhez viszonyítva viszonylag könnyű, értékelhető növekedést elérni. E két tényező keveredését látszik alátámasztani az is, hogy mind fejlesztők, mind a forgalmazók egyetértenek abban, hogy bár növekvő a piaci verseny, ez azonban még mindig távol van például az irodapiacon tapasztalhatótól.

Versenyhelyzet éleződése

Kiegyensúlyozottságról persze szó sincs, mint ahogy azzal is mindenki tisztában van, hogy a jövőben akár a versenyhelyzet jelentősebb kiéleződésével is számolni kell ebben a szegmensben. Az ingatlanforgalmazók átlagosan 6 százalékos, míg az ingatlanfejlesztők 9 százalékos árnövekedést könyvelhettek el. Az árnövekedés üteme a következő időszakban várhatóan mérséklődik és 12 hónapos távlatban a forgalmazók szerint 9 százalék, míg a fejlesztők szerint 7 százalék körül alakul.

Az új lakások eladási árainak első negyedéves változásához képest a használt lakások piacán tapasztalható 2 százalékos növekedés jelképesnek tűnhet. Éves viszonylatban azonban ebben a szegmensben is az inflációt enyhén meghaladó, 7 százalékos négyzetméterár-növekedésre van kilátás.

A következő 12 hónapban a legnagyobb árnövekedés továbbra is az építési telek esetében várható (11 százalék). Ezt kissé lemaradva követi majd az új építésű lakóingatlanok 9 százalékos, valamint az üzlethelyiségek 8 százalékos árnövekedése. Egy év múlva a prognózisok szerint a használt lakásokért, valamint a raktárakért és üzemcsarnokokért egyaránt 7-7 százalékkal kell majd többet fizetni.