A magyar versenytörvény és az európai versenyjogi szabályok rendelkezései szerint jogellenes, ha vállalkozások olyan vertikális megállapodásokat kötnek, amelyek szerint a szállítóval szerződött viszonteladó nem szolgálhatja ki olyan vevőit, akik őt igényeikkel megkeresik.
A GVH kiemeli közleményében, hogy a piac szereplőinek a szerződéseik megkötésekor körültekintően kell eljárniuk. A vállalkozások csak olyan megállapodásokat köthetnek, amelyek a feleket nem korlátozzák indokolatlanul piaci tevékenységük végzése közben. A GVH Versenytanácsa határozatában azt is jelezni kívánta, hogy a közvetlenül érintettek helyett nem csak a hatóság, de a szállítók sem dönthetik el, mely tevékenység végezhető el gazdaságosan.
A GVH Versenytanácsa mostani döntésekor nem szabott ki bírságot sem az Unilever Magyarország Kft.-re, sem a forgalmazókra, mert úgy ítélte meg, a kérdéses megállapodások csak csekély mértékben veszélyeztették a versenyt. A megállapodások ugyanis a márkán belüli, azaz az Unilever által gyártott jégkrémek, illetve a kérdéses jégkrémeket forgalmazó vállalkozások közötti verseny korlátozására irányultak.
Boródi Attila, az Unilever Magyarország Kft. vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója az MTI-nek az üggyel kapcsolatban elmondta, a kérdéses szerződéseket a GVH két éven keresztül vizsgálta, ezt követően hozta meg döntését. A szakember szerint az Unilever nem folytatott versenyjogsértő gyakorlatot, és ezt igazolni is tudta.