1,3 milliárd forintos bírságot fizethetnek

2007.11.07. 13:02
Első fokon pert vesztett a versenyhivatallal szemben 14 útépítő vállalkozás. A cégek azt kérték, a Fővárosi Bíróság utasítsa el a GVH határozatát, amelynek értelmében 1,3 milliárdos bírságot kell fizetniük, mert még 2001-2002-ben összejátszottak vidéki utak építésére kiírt pályázatokon.

Fővárosi Bíróság október 31-én elutasította a vidéki útépítések során kartellező vállalkozások keresetét, amelyben a versenyhatóság döntésének megsemmisítését kérték, közölte a GHV szerdán. Az ügyben érintett 14 vállalkozást még 2005 szeptemberében marasztalta el a GVH kartellezésért, ami miatt összesen 1,313 milliárd forint bírságot kellett fizetniük.

A versenyhivatal 2005 őszén indított eljárást annak gyanújával, hogy 2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság – UKIG, a szervezetet azóta átnevezték Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtá (KKK) – egyes közbeszerzési tenderein részt vevő vállalkozások egy része versenykorlátozó magatartást tanúsított. A vizsgálat 14 céget talált vétkesnek, a magyar útépítésben részt vevő összes nagyobb és szinte mindegyik közepes vállalatot.

Tíz százalékot fizetnek vissza

A versenyhivatal határozata szerint – amelyet első fokon most megerősített a bíróság – 21 és 336 millió forint közötti bírságokat kaptak a vállalatok.

A legtöbbet, 335,7 millió forintot a Strabagnak kell fizetnie, a listán őt a Betonút (277,8 millió) és a Debmút (162 millió) követi. Az Adeptus Rt., az Egút, a Hoffmann Építőipari Rt. és a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. 62,7 és 73,5 millió forint közötti bírságot fizethet, a Vakond és a Vegyépszer 50-51 milliót, a Mota és a Hídépítő 43-44 milliót, a MÁV Hídépítő, a Mélyépítő Budapest Kft. és a Swietelsky 20-24 millió közötti bírságot kapott. A bírságokat az összesen 13,7 milliárd forintnyi beruházásokból elnyert részesedés alapján határozták meg.

A versenyhivatali eljárás során összesen hat útépítési tendert vizsgáltak. Két, a 47-es útra kiírt pályázat (a debreceni bevezető harmadik és az Algyő-Hódmezővásárhely közötti szakasz négynyomúsításának első üteme, továbbá a 4-es főút törökszentmiklósi szakaszának megépítése, a 61-es főút kaposvári elkerülőjének második szakasza, a 3-as főút garadnai elkerülő szakaszának megépítése és a Bojt-Hencida összekötő út szerepelt a GVH vizsgálatában.

Leosztották a lapokat

A versenyhivatali eljárás bíróság által elfogadott eredménye szerint az ügyben érintett cégek a tenderek többségében megállapodtak arról, ki nyeri a beruházást. Arról is megegyeztek, hogy az ezekből az útépítésekből származó pénzt hogyan osztják meg fő- vagy alvállalkozóként a vállalkozások között.

A kaposvári beruházás kapcsán a versenyhivatal azt tudta bizonyítani, hogy az ajánlatok leadási határidejének letelte előtt a későbbi győztes, a Vegyépszer Rt. és több más vállalkozás képviselői találkoztak és egyeztettek egymással. A 3-as főúti beruházás esetében több vállalkozás megállapodott a nyertes személyéről, továbbá arról, kik vesznek részt alvállalkozóként a munkában.

Ismerős recept

A mostani kartellügy nem az első és még csak nem is a legnagyobb, amiben sztrádaépítőket bírságoltak. Idén nyáron vált jogerőssé ahz a GVH-határozat, amelyet három, nagyjából 90 helyett 128 milliárd forintért épült autópálya-szakasz építése miatt indítottak. A most büntetett cégek között megtalálható az abban az ügyben kirótt több mint 7 milliárdos megabírság valamennyi érintettje (Strabag, Egút, Debmút, Betonút, Hídépítő).

A sztrádakartell miatt az államot képviselő Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. mintegy 32 milliárd forintos kártérítést kért az öt érintettől, az ügyből bírósági eljárás lesz. Azt, hogy a KKK tart-e igényt hasonló jellegű kártérítésre, egyelőre nem sikerült megtudnunk.