Ivett, Frida
6 °C
16 °C

Itt van Gyurcsány adócsomagja

2008.08.26. 20:46
Évente 300 milliárddal csökkentené a kormány az adóterhet 3-4 esztendő leforgása alatt, ezt ígéri a miniszterelnök által holnap bemutatandó adócsomag. Nagyobb lépések a személyi jövedelemadó-táblát érintik, főleg a sávtolás révén, a cégeknek pedig a különadó eltörlésével és bizonyos feltételek mellett igénybe vehető tb-járulékcsökkentéssel kedveskedne a kabinet. Trükkös megoldást is bevetnének a hiánynövekedés megakadályozása érdekében. Adóamnesztia körvonalazódik. A csomag egy-két év alatt azonban kimúlhat.

Újra egy többéves, jelentős adócsökkentést kilátásba helyező, ám a részleteket illetően kissé elnagyolt adócsomagra tesz javaslatot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Népszabadság csütörtöki számában megjelenő fizetett mellékletben - tudta meg az Index.

Három-négy esztendő alatt 1000-1200 milliárd forintos, évenként egyforma nagyságú (tehát évente durván 300 milliárdos) adócsökkentést kíván megvalósítani a kormány, a tehercsökkenés egyharmada a magánszemélyeknek kedvez, a kétharmada pedig a vállalkozói szférát hozza kedvezőbb helyzetbe.

Első lépésként 2009. január elsejétől a 18 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs a mai 1,7 millió forint éves jövedelemről felmenne 2 millió forintra. A cégek pedig megszabadulnak a szolidaritási adónak becézett 4 százalékos különadótól. Cserébe viszont 18 százalékra emelkedne a jelenleg 16 százalékos társasági adókulcs. (Arról viszont nincs szó, hogy a magánszemélyek különadóját eltörölnék.)

Ugyancsak jövőre, de nem januárban, hanem áprilisban mérsékelné a kormány a munkáltatói tb-járulékot 5 százalékponttal, de csak úgy, hogy a havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehet ezt igénybe venni, a havi 140 ezer forintos bruttó bér feletti keresetrészre a mai 29 százalékos tb-járulékot kellene fizetnie a cégnek a munkavállaló után. A leghátrányosabb térségekben ezen felül az újonnan létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatás első három évében nullára csökkentenék a munkáltatói tb-járulékot, és a következő három évben is csak fokozatosan érné el ez a teher a normál járulékkulcsot.

2010-ben a magánszemélyeknek azzal kedveskedne a kormány, hogy még tovább tolná ki a 18 százalékos szja-kulcsot, egészen 2,5 millió forintos éves jövedelemig lehetne ezt igénybe venni, vagyis az átlagkereset egésze a 18 százalékos kulcs alatt adózna. A cégek pedig további 2 százalékpontos tb-járulékcsökkentést kapnának. Vélhetően fennmarad azonban az a szabály, hogy a havi 140 ezer forintos bérig lehetne ezt is igénybe venni.

Ennyi konkrétum lesz az adócsomagról Gyurcsány írásában. Illetve még egy: az, hova akar eljutni a kormány 3-4 év múlva. Nos, a miniszterelnök terve igen ambíciózus. Akkorra az szja-tábla a következőképpen nézne ki: évi 750 ezer forintig nulla százalékos lenne a kulcs, évi 750 ezer és 3 millió forint között 18, az afeletti jövedelemrészt pedig 36 százalékos adó terhelné. Vagyis ez alapján megszűnne a szakértők által agyonszapult adójóváírást, azt a nulla százalékos kulcs váltaná fel.

A tb-járuléknál pedig a már említetten kívül további 3 százalékpontos mérséklést kíván végrehajtani a regnáló kormány, így összességében 10 százalékponttal lenne alacsonyabb a mai 29 százalékosnál, de az igénybevehetőségében korlátozva lennének a cégek.

A költségvetési hatások és a csomag élettartama

A fenti adólépések - mint említettük, pontosabban, mint a dokumentum említi - évente 300 milliárd forinttal apasztják az állami bevételeket. Gyurcsány azonban hitet tesz amellett, hogy a költségvetési hiány növelése árán mindezeket nem lehet meglépni.

Továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy a jóléti kiadásokból nem lehet elvenni, az államigazgatáson már nincs mit spórolni, adóemeléssel pedig nem akar operálni (kivéve a társasági adó 16-ról 18 százalékra való emelését persze), így a miniszterelnök a fehéredéstől várja azt, hogy amennyivel csökkennek az adókulcsok, annyival növekedjenek az adóbevételek, részben a kisebb terhelés miatt javuló adómorál, részben adóigazgatási intézkedések határásra. (Utóbbiakról később írunk.)

Nem bízza a véletlenre a kormányfő, hogy valóban a - lapunk megítélése szerint gyenge lábakon álló - fehéredés ellensúlyozza-e teljes mértékben az adócsökkentést, ezért aztán egy biztonsági eszközt is bevetne a kabinet. Egy évi 300 milliárdos alapot hoznának létre a költségvetésben.

Ez úgy működne információink szerint, hogy 2009-ben megképeznék ezt a tartalékot a büdzsében, és ha befolyna a fehéredésből 300 milliárd forint, akkor ezt a tartalékot felszabadítanák, el lehetne költeni kockázat nélkül, hiszen az elköltést a pluszbevételek kioltják. Rá egy évre újra eljátszanák ezt, ismét 300 milliárdos adócsökkentés mellett újra megképeznék a 300 millárdos puffert. Ha azonban nem jönne be 300 milliárd forint, hanem mondjuk csak 100 milliárd a sokat emlegetett fehéredésből, akkor a tartalékból is csak 100 milliárdot költhetne el a kormány, sőt, 2010-ben az adócsökkentésre nem 300, hanem 100 milliárd forint állna rendelkezésre.

Nem adólépések

Az adócsomag mellett több, már bejelentett vagy még nem ismertetett intézkedésre is ígéretet tesz a kormányfő.

Újdonság, hogy 2009-ben elindulna a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program, amelyben évente 50 ezren vennének részt napi 6-8 órás munka erejéig. Az állami nagyberuházásoknál előírják, hogy az alkalmazottak legalább egytizede hátrányos helyzetűek közül kerüljön ki. A rendszeres szociális segélyt csak azok kaphatnak majd, akik egészségi állapotuk vagy más méltányolható ok miatt nem képesek munkával biztosítani önmaguk vagy családjuk ellátását Elindítanák a "szegények bankját".

Mivel ennek az egésznek a kulcsa a fehéredés, és a fent leírt lépések lapunk megítélése szerint nehezen eredményeznek ilyen mértékű fehéredési többletbevételt (hiszen például jövőre az adóelkerülést nagyban ösztönző adójóváírás maradna a rendszerben, a csökkentett tb-járulékot pedig csak egy jövedelemhatárig lehetne igénybe venni), ezért aztán a többéves csomag könnyen az első vagy az első két év végén kipukkanhat. Ugyanis jövőre 300 milliárddal lecsökkenne az adóteher (az ígéret szerint a hiány nem nőne a tartalék működtetése miatt), ám hogy azt követően is lehet-e további elvonásmérséklés, az igencsak kérdéses.

A tartalékalap-megoldás még egy szempontból trükkösnek nevezhető. Hiába úgy állítja be a kormány, hogy az államon nem lehet tovább spórolni, az alap bizony az állami kiadásokat kurtítja meg. Hogy pontosan honnan vesz majd el a kabinet, az a most készülő költségvetés számaiból fog kiderülni, az államigazgatásból, a szociális kiadásokból, az állami támogatásokból vagy máshonnan.

Zéró tolerancia

Az utakon már ismert zéró tolerancia ide is beszivárog. A lehető legszigorúbban fellépne a kormány azokkal a kis-, közép- és nagyvállalatokkal szemben, amelyek adót csalnak. Ám Gyurcsány javaslata szerint a tisztességes adófizetőkkel az APEH-nek partneri megállapodást kell kötnie, a büntetéssel való sokszor oktalan fenyegetést, olykor zaklatásnak megélt gyakori ellenőrzést fel kell váltani tanácsadással, segítségnyújtással.

A zéró tolerancia jegyében egyebek mellett bizonyos kivételektől eltekintve kötelezővé tennék a bérek és a nagyobb értékű vásárlások, kereskedelmi szállítások átutalással történő kifizetését. Számla nélküli értékesítés vagy feketefoglalkoztatás esetén a mainál szélesebb körben átmenetileg vagy akár véglegesen is felfüggesztenék az üzlet működését. Utal a miniszterelnök egyfajta amnesztiára is, vagyis arra, hogy akik vállalják, hogy ezentúl tisztességesen teljesítik a közteherviselési kötelezettségüket, azok mentesülnek a múltban elkövetett bűnök miatti büntetés alól.