Gyárkémény helyett mikroelektronika

A jelek arra mutattak, hogy 2002-2003-ban, épp akkor, amikor nyolc kelet- és közép-európai ország csatlakozni készült az Európai Unióhoz, megszűnik a tőkebeáramlás a térségbe, noha korábban épp ez adott lendületet a gazdasági növekedésnek. A nyolc országba az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) adatai szerint 1989-től összesen 116,84 milliárd dollár tőke áramlott, ami évi három-hét százalékkal járult hozzá gazdasági teljesítményükhöz.

Tőkekiáramlás

Magyarországon tavaly a rendszerváltás óta először negatív volt a nettó tőkeáramlás: 1,65 milliárd dollár volt a szaldó. Egyebek között az IBM, a Philips és a Flextronics zárt be üzemeket és telepítette át Kínába termelését, ahol a bérek 75 százalékkal alacsonyabbak. Az elemzők attól tartottak, hogy Magyarországról, Lengyelországból és Csehországból nemcsak Ázsiába, de Bulgáriába és Romániába is átvándorolhatnak a befektetők, s velük a munkahelyek, mivel a bérek ott is alacsonyabbak. Az EBRD azonban ezeket a félelmeket indokolatlannak tartja, álláspontja szerint csak ideiglenes megtorpanásról van szó, ahogy a füstölgő gyárkémények korszakából ezek az országok átlépnek a csúcstechnológia korába.

Ahogy a bank elnöke, Jean Lemierre rámutatott, a csatlakozó országokban nőnek ugyan a bérek, de számítani lehet azokra a külföldi vállalatokra, amelyeknek jobban képzett munkaerőre van szükségük. Az EBRD e fordulat jeleként erre az évre már 591 millió dolláros pozitív FDI-mérleget prognosztizál Magyarországon.

Versenyképes költségek

A Dresdner Kleinwort Wasserstein befektetési bank ugyancsak úgy látja, hogy a csatlakozó országok a munkaerőköltségek növekedése és valutáik erősödése ellenére továbbra is versenyképesek. Hiszen amíg Németországban egy óra munkaköltsége 28,5 euró és a vállalati adó negyven százalék, addig az új tagoknál 3,9 euró az óránkénti költség, s Lengyelországban 24, Magyarországon pedig 18 százalékos a társasági adó. A bérek emelkedése lassú és folyamatos lesz, s még sokáig elmarad a nyugatiaktól.

A Merryl Lynch elemzője szerint a mai világban, ahol nőnek a merényletekkel kapcsolatos kockázatok, egyre nőnek a biztosítási díjak, ezek az országok felértékelődnek a politikai stabilitás, a Nyugat-Európához való közelség, a viszonylag jól képzett munkaerő és a szabadalmi jogok tiszteletben tartása révén. A térség és különösen Magyarország és Csehország így nyerő helyzetben van a csúcstechnológiai cikkek tömegtermeléséért folyó versenyben.