A parlament csinált még 334 kilométernyi gyorsutat

2007.06.12. 09:20
Elfogadták a sztrádatörvény módosításának módosító javaslatait, az eredetileg 2003-ban elfogadott, azóta többször módosított törvényt várhatóan a jövő héten írják át. A képviselőknek még 334 kilométernyi utat sikerült beszuszakolniuk a jogszabály tervezetébe. Köztük van a 10-es, a 49-es és a 71-es főút, mert azok gyorsutak lesznek valamikor. Hogy mikortól, azt még nem tudjuk, a parlament nem ígér ismét felelőtlenül.

Összesen 14, csak a kormány által támogatott ponton módosították a törvénytervezetet, amely jövő hétre várható elfogadásával átírja a gyorsforgalmi úthálózatról szóló, még 2003-ban, Csillag István minisztersége idején fogadtak el. A törvényt azóta elsősorban a finanszírozási trükközés miatt – hogyan építsünk úgy autópályát, hogy az ne növelje a hiányt –, a mostani módosítás viszont átírja majd a gyorsforgalmi utak körét is.

A főút is lehet majd gyorsforgalmi

Elsősorban is azzal, hogy a hétfőn elfogadott módosító javaslatok egyikének értelmében a törvény hatálya kiterjed a gyorsforgalmivá fejleszthető főutakra is. Részben ezen a lehetőségen felbuzdulva a képviselők jócskán kibővítették az eredeti tervezetben lévő 632 kilométernyi új gyorsforgalmi utat, és megszavazták hét nyomvonalon összesen 334 kilométernyi gyorsforgalmi vagy azzá fejleszthető út bevonását a törvény hatálya alá. Így 966 kilométerre bővültek a fejlesztési tervek.

Az M10 leendő nyomvonala Budapest és Kesztölc között (forrás: roads.extra.hu)
Az M10 leendő nyomvonala Budapest és Kesztölc között (forrás: roads.extra.hu)

A most megszavazott módosítások értelmében bekerült a törvénybe a leendő M4-es a mostani Üllő keleti csomóponttól egy szolnoki északi elkerülőn át Berettyóújfaluig. Ez a 190 kilométer adja a legnagyobb tételt az új utak között, és azok többségéhez hasonlóan ez is gyorsforgalmi úttá fejleszthető főútként, kétszer két és kettő plusz két sávon épül meg első körben. Minimálisan nyúltak hozzá M35-M4-eshez: azt az eredeti terveknek megfelelően kétszer egysávosként építik ki az a Debrecen-Berettyóújfalu-Nagykereki (országhatár) közötti 66 kilométeren, de új elem, hogy ugyanennyi sávval elkészül a hozzá kapcsolódó, a 4-es és a 47-es főutat összekötő 4 kilométeres út.

A kelet-magyarországiak még egy, bár nem teljesen új módosítást tudtak elfogadtatni a kormánnyal (és így a parlamenttel). Ez a 49-es főút egy szakaszára terjed ki, amely majd az M49-es része lesz egyszer, és amely a Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti M3-astól vezet Ököritófülpösig. Ez a 30 kilométeres út kétszer egysávos kivitelezésben készül majd el.

Sikeres vasi lobbi

A dunántúli képviselők közül a vasiak lobbiztak a legsikeresebben: bekerült a törvénybe – méghozzá ellenzéki politikus javaslatára – az M8-as Körmend-Rábafüzes-Szentgotthárd (országhatár) közötti 31 kilométeres szakaszának a körmendi elkerülője. Ez az egész útszakaszhoz hasonlóan kétszer kétsávos lesz. Akárcsak a talán egyszer majd elkészülő M9-es egy részeként a törvénybe most bekerült, Szombathely és Csorna közötti 61 kilométer hosszú M86-os.

A leendő körmendi elkerülő (forrás: roads.extra.hu)
A leendő körmendi elkerülő (forrás: roads.extra.hu)

A Balatonfűzfő és az M7-es közötti 20 kilométer hosszú 71-es főút (a szintén nagyon távolinak tűnő M8-as egy része) viszont csak kétszer egysávos lesz. Szintén kétszer egy sávon épül meg az új 10-es főút a leendő M10-es nyomvonalán Budapest és Kesztölc között. Hogy mikorra, azt egyikről sem lehet tudni, ahogyan a javaslatban eredetileg is szereplő utakról sem. A törvénytervezetben ugyanis, talán okulva az előző jogszabály hibájából – amely szerint ez év végén például készen kellene lennie az M0-s északi és keleti szektorának, valamint a teljes M7-esnek –, nem tüntettek fel dátumokat.

A kormány dönt a gyorsutakról

A képviselők az utak listájának kibővítése mellett a kormány kezébe adták a gyorsforgalmi utak nyomvonaláról szóló döntést. Jelenleg ezt miniszteri rendelet szabályozza, de annak megalkotásához több minisztériumra kiterjedő egyeztetés szükséges. A változtatással a képviselők szerint felgyorsulhat ez a folyamat, így a gyorsutak építése is.

Az egyik módosítás elfogadásával a parlament megteremtette annak lehetőségét is, a törvényben szereplő utak – tehát a gyorsforgalmik és a három főút – építéséhez szükséges töltésanyag kitermelésére a nyomvonal 10-10 kilométer szélességű környezetében célkitermelő helyet létesítsenek.

A törvényjavaslatot április közepén nyújtotta be a gazdasági és közlekedési tárca a parlamentnek. A tervezet megszünteti a korábban, a már említett költségvetési trükközés miatt kitalált programutakat, valamint több szabályt, így például a közműkiváltásokkal kapcsolatos előírásokat módosítja a sztrádaépítés felgyorsítása érdekében. Úgy tudjuk, a közlekedési kormányzat a mostani törvénymódosítástól függetlenül tervezi azt is, hogy a sztrádaépítéseknél alkalmazott, de a magyar polgárjog által nem ismert konzorciumi formát valamilyen módon törvényi szintre emeljék.