Nem fáztak rá a gyümölcsösök

Ugyan jelentõsek a károk országszerte, de ez idáig nem közelítik meg a tavalyi, két hullámban érkezett fagy pusztítását. A megyei mezõgazdasági szakigazgatási hivatalokhoz eddig nem érkezett összesíthetõ érdemi kárbejelentés, amit a Nemzeti Kárenyhítési Alapból kellene kompenzálni.

A kevésbé védett, laposabb, mélyebb helyekre telepített gyümölcsösökben átlagosan mintegy 30-40 százalékban fagytak el az enyhe évkezdet miatt hamarabb virágba borult gyümölcsfák virágai - derül ki a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) körképébõl. Mártonffy Béla, a terméktanács ügyvezetõ igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy néhány termelõ kissé eltúlozta a bejelentést: a mostani fagyok kevésbé voltak súlyosak, mint a tavaly tavasziak, és egyébként is csak foltokban, kisebb területen érték a gyümölcsösöket.

A nagyobb, hagyományos gyümölcstermesztõ vidékekrõl (Szabolcsból, Somogyból, Gönc és Székesfehérvár környékérõl) nem is jeleztek komolyabb károkat a terméktanácsnak, így a teljes gyümölcstermés nincs veszélyben. A legnagyobb károkat a mandulaültetvényeken okozta a fagy, ezeken komolyabb terméskiesésre számítanak a gazdák: a mértékét egyelõre nem lehet pontosan felmérni, de szakértõk szerint akár az ültetvények 50 százaléka is károsodhatott. A húsvéti fagyok miatt a korai virágzású kajsziültetvényeken legjellemzõbb a 30-40 százalékos kár, de volt, ahol csak 15, máshol azonban 80 százalékban is lefagytak a kajszi- és korai õszibarackfák virágai. Kajsziból ekképp - mivel fajtánként és területenként eltérõ mértékben érte a fagy az ültetvényeket - legfeljebb közepes termésre számíthatnak a kertészek (feltéve, hogy a továbbiakban már kedvezõbb lesz az idõjárás).

Erre van esély, a következõ hetekre melegedést jósolnak a meteorológusok - bár az elmúlt napokban is mértek -4, -6 fokot hajnalban az ország egyes területein. Az idõjárás szeszélye miatt azonban egészen május közepéig aggódhatnak a virágok elfagyása miatt a termelõk.

Lehetne védekezni, de drága

A legtöbb gazdaságban az is gondot okoz, hogy pénz hiányában nem rendelkeznek a kisebb lehûlésektõl védõ technológiai háttérrel. Az egészen korán virágzó cseresznyefák elsõsorban Kecskemét környékén károsodtak, de az ország más területein is volt 20-30 százalékos elfagyás. Ez a termésben feltehetõen nem jelent nagy veszteséget. Az alma, a körte, a szilva és a meggy esetében nem jeleztek a termelõk érdemi károsodást, igaz, ezek még nem is kezdték meg a virágzást. Azokon az almaültetvényeken, ahol tavaly a legnagyobb károkat okozták a fagyok, még az idén sem számítanak értékelhetõ termésátlagra. A szõlõ sem hajtott még ki, így az ültetvényeken nem okozott problémát a márciusi zimankó.

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatása szerint a tavalyi fagykárok 90 százalékát már kifizették 2007-ben, és miután Brüsszelben jóváhagyták az idei kifizetési terveket, ebben a hónapban megkezdõdik a hiányzó tíz százalék átutalása is. A kárenyhítési alapban a termelõi befizetésekbõl és a befizetésekkel azonos összegû állami kiegészítésbõl valamivel több mint 1 milliárd forint állt rendelkezésre a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal által ellenõrzött és jóváhagyott 18,1 milliárd forint jogos kárenyhítési igénnyel szemben. Ezért a jogos igények csak kevesebb mint hat százalékát kapták meg a jogosultak kárenyhítési juttatás formájában. A károk kompenzálására az agrártárca - kiegészítésképpen - további 4,9 milliárd forintot biztosított, amit a kapcsolódó rendeletben foglalt feltételeknek megfelelõ igénylõk között osztottak el. Ez a pénz a jogos igények 42 százalékát fedezte.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!