Okosodni, versenyképesedni, nyugdíjra félretenni kell

2007.02.03. 15:19
Sok az iskolázatlan ember, aki nem kap állást, így akadályozza a gazdasági növekedést és közben többszörösen terheli a költségvetést. Aktív korúként szociális ellátásra szorul, nyugdíjasként az elenyésző járulékfizetései alapján járó ellátmány mellé ismét az államnak kell a zsebébe nyúlnia – így egyszerűsíthetők le a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részvételével zajlott Magyarország holnap című konferencián elhangzott előadások, amelyek az oktatás, a versenyképesség és a nyugdíjrendszer helyzetét mutatták be.

Ha nem teszünk ellene, megtörténhet, hogy Magyarország lemarad, Észtország vagy Románia megelőz bennünket – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyarország holnap című konferencián. A nyugdíjrendszer, az oktatás és a versenyképesség kérdéseit boncolgató megbeszélés volt a nyitóeseménye annak a három kerekasztalban meginduló tanácskozás sorozatnak, melynek résztvevőit a miniszterelnök szavai szerint nem a politika, hanem a szakmai szervezetek delegálják majd.

Éllovasból lemaradóvá lett Magyarország

Magyarország a rendszerváltást követő 15 évben valóban a régió éllovasa volt, versenyképes országnak bizonyult, 2004 óta azonban szaporodnak a súlyos figyelmeztető jelek, az ország jelentősen veszített versenyképességéből – jelentette ki Vértes András. A GKI vezérigazgatója szerint karcsúbb, hatékonyabb, hatásosabb és igazságosabb államra, a tudásgazdasági és az innovációs erőforrások jobb hasznosítására, legálisabb és magasabb foglalkoztatásra, a gazdaság fehéredését és a befektetések növekedését előremozdító adórendszerre és a vállalkozások működését jobban elősegítő üzleti környezetre lenne szükség ahhoz, hogy a növekedés újra a régiós versenytársak szintjére emelkedjen.

Keveset tudunk

A versenyképesség egyik kulcsa a képzés – hangsúlyozta a konferencia valamennyi, elsősorban helyzetképet bemutató előadója, akik döntően szakmai vitákat, munkát sürgettek, kérdéseket vetettek fel, mintsem kész megoldási javaslatokat mutattak volna be. (Az előadások teljes anyaga olvasható a magyarorszagholnap.hu oldalon)

Az oktatás jelenlegi helyzetéről azonban meglehetősen siralmas képet festett fel Kertesi Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója. A szakértő hangsúlyozta: a magyar fogllakoztatási ráta nem általában alacsony az OECD országok átlagához mérten, a feltűnő különbségek az alacsonyan iskolázott rétegeknél jelentkeznek.

A nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzettek foglakoztatása Magyarországon 37 százalékos az OECD országok 49 és 65 százalék közötti mutatóihoz képest. Ez is mutatja, hogy nem önmagában az alacsony képzettséggel van a probléma: a gond az alapfokú iskolázottak tényleges tudásának alacsony színvonala.

Egy 1998-as felmérés szerint a magyar 16-32 évesek 70 százaléka egy ötös skálán való osztályzásban 1,2-es osztályzattal bír a szövegértési készséget – azt a képesség, hogy érti-e, amit elolvas – mérve. Ez az arány az alacsony iskolázottság mellett is csak 45 százalékos Nyugat-Európában.

Ez a helyzet aláássa az ország versenyképességét, nehezíti vagy ellehetetleníti új technológiák átvételét, bevezetését a gazdaságban, közvetlenül is hozzájárul a szegénység masszív újratermelődéséhez, ezen keresztül pedig jelentős terhet jelent a költségvetésnek.

Szegény nyugdíjasok

Az alacsony képzettséggel összefüggő alacsony foglalkoztatás, illetve a minimálbéren vagy az alatt foglalkoztatottak kétmilliós száma eredményezi azt, hogy befizetések hiányában a nyugdíjkassza évente 500 milliárd forintos hiányt termel – mondta Holtzer Péter.

Agusztinovics Mária, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója szerint a jelenlegi törvények alapján 2013-tól életbe lépő, az új nyugdíjak megállapítását rendező szabályozás segít abban, hogy jelentősen, 13 százalékkal csökkenti az induló nyugdíjak szintjét, de ez nem elegendő. Az egyik alapvető kérdés a célszerűen 2013-ig kidolgozandó reform során mindkét szakértő szerint az kell legyen, hogyan tudja rendezni az állam a jelenlegi alacsony foglalkoztatottság mellett egyre nagyobb számú azon réteg ellátását, amelynek sem a szolgálati ideje nem magas, a befizetett járulékai alapján járó nyugdíja pedig elégtelen a megélhetéshez.