Erzsébet
1 °C
4 °C

Magyarország is veszít a konfliktuson

2006.07.19. 16:34
Még túlságosan rövid ideje tartanak a katonai beavatkozások a térségben ahhoz, hogy pontosan meg lehessen ítélni, milyen hatással lesz a világgazdaság alakulására a közel-keleti válság - szinte egybehangzóan ez a megkérdezett gazdasági elemzők és szakértők véleménye. A többség szerint csak egy időben elnyúló, esetleg több országra kiterjedő katonai konfliktus okozhat érdemi változásokat, például a világgazdasági konjunktúra lendületének megtörését. A katonai konfliktusok miatt kialakult puszta bizonytalanságnak is vesztesei azonban a közép-európai feltörekvő országok, így Magyarország is.

Túlságosan kevés tényből túl sok spekulációval lehetne megrajzolni a különböző forgatókönyveket arról, miként befolyásolhatja a világgazdasági folyamatok alakulását a katonai konfliktussá fajult közel-keleti válság - mondta az Index kérdésére Simai Mihály akadémikus. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa döntő fontosságúnak tartja, hogy mennyi ideig tart a háború, és hogy az kiterjed-e más államokra is.

Hasonlóan vélekedett Losoncz Miklós, a GKI gazdaságkutatója, aki szerint lehetetlen a közel-keleti konfliktusnak a kőolajár várható alakulására gyakorolt hatását megjósolni, mert ezeket jelentős részben a gazdasági szereplők reakciói, azaz tömeglélektani tényezők formálják. Hangsúlyozta ugyanakkor: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy háborús válságok idején a várható hatásoktól való félelmek utólag rendre túlzónak bizonyultak.

Fizetünk a bizonytalanságért

Simai szerint a közel-keleti helyzet egyelőre nem éreztette hatását a világgazdaságban. Ezt azzal indokolta, hogy az olajárak csak néhány napra ugrottak meg - elsősorban amiatt az általa indokolatlannak tartott félelem miatt, hogy az arab államok a konfliktus miatt visszafogják az exportot -, és bár az értékpapírpiacok hektikusan mozogtak, ha Izrael rövid időn belül bejelenti, hogy abbahagyja a katonai akciókat, akkor hamar megnyugodhatnak a piacok.

Eddig megúsztuk
Bár hétfőn több mint 600 pontot esett a BUX, összeségében mégis azt mondhatjuk, hogy eddig sem a tőzsde, sem a forintpiac nem sínylette meg igazán a közel-keleti válságot: sőt, a forint péntekről hétfőre, majd hétfőről keddre is erősödött, az euró ára 281 forintról 278-ra csökkent kedd délutánra. Eddig bejött a Barclays Capital tippje: a bank pénteki elemzésében hosszú forint- és rövid sékelpozíciók - vagyis forinterősödésre játszó azonnali vételi és későbbi eladási, illetve a sékel gyengülését feltételező fedezetlen eladási pozíciók - kombinációjának megnyitását ajánlotta a befektetőknek, azzal az indokkal, hogy szerinte a forint fog a leginkább magához térni azon feltörekvő piaci fizetőeszközök közül, amelyek az előző zárásig a közel-keleti válság fellobbanása miatt meredeken gyengültek.

Egyelőre még nehéz megítélni, pontosan milyen mélységben és hogyan hat a közel-keleti válság a világgazdaság alakulására - állítja Nagy Katalin, a Kopint-Datorg Zrt. Konjunktúrakutatási Alapítványának igazgatója is, aki azért hozzátette: mivel a konjunktúra alakulásában nagy szerepük van a várakozásoknak, egy háborús konfliktus rendkívüli destabilizáló tényező lehet, ha a kilátások tartósan negatívnak bizonyulnak. A konfliktus negatív hatásai rövid távon elsősorban az energiaárakban fognak megjelenni, mondja Nagy Katalin, aki egyetért azzal, hogy ezt nem valódi piaci egyensúlyhiány, sokkal inkább a kínálatok csökkenésétől való félelem okozhatja.

Az energiaárakba már most is jelentős kockázati prémium épült - hangsúlyozta Losoncz Miklós. A szakértő emlékeztetett: 2003-ban 29, 2004-ben 38, 2005-ben 54 dollár volt az olaj éves átlagára, míg az idei évre 64 dolláros átlagárra vonatkoztak az előrejelzések. Az árat persze számos tényező, egyebek között a dollár árfolyammozgása is befolyásolta, de az emelkedés jelentős mértékben a kockázatoknak volt köszönhető. A mostani kutatások szerint 50-60 dollár között lenne az úgynevezett egyensúlyi, azaz a közgazdasági alapokkal alátámasztható ár (Az utóbbi napokban nyolcvan dollárhoz közelített az olaj hordónkénti ára).

Az általában is bizonytalanságot gerjesztő geopolitikai helyzet, egyebek között az iraki konfliktus, a nigériai törzsi villongások vagy éppen a bolíviai visszaállamosítás lehetőségének veszélye mellett így az izraeli konfliktus csak fokozza bizonytalanságot. Hiába nem jelentős termelő sem Izrael, sem Libanon, félő, hogy a konfliktus a globális kőolajellátásban meghatározó szerepet játszó országokra: Irakra vagy Iránra is kiterjedhet, ez az aggodalom tükröződött az árak megugrásában.

A pesszimizmus már tombol
A Merryll Lynch kutatása szerint soha nem fordult még elő, hogy az alapkezelők közül ennyien a világgazdaság lassulását prognosztizálták volna a következő évre, mint most. A szakértők az emelkedő olajárakat, és jegybanki alapkamatokat hibáztatják a gazdasági bővülés lassulásáért. A megkérdezett intézményi befektetők 60 százaléka a gazdaság lassulására számít a következő évben, ami az eddigi felmérések történetében még nem fordult elő. Az extrém kockázatkerülő és pesszimista magatartás a gazdaság növekedését tekintve oda vezethet, hogy a részvénypiacokon heves vételek alakulhatnak ki elhanyagolható pozitív hírek hatására is, árulta el David Bowers, a Merrill Lynch munkatársa.
A gazdaság lehűlése természetesen a vállalati profitokra is hatással lesz. A megkérdezettek 44 százaléka szerint csökkenni fog a társaságok eredményessége, és kétharmaduk azt mondja, hogy kétszámjegyű profibővülésekre már csak elvétve számíthatunk majd az elkövetkező években. Egy hónap alatt sokat változott a szakértők véleménye, hiszen akkor a két adat 34, illetve 14 százalék volt. (portfolio.hu)

Ha az energiaárak tartósan is magasan maradnak, az már komolyan visszavetheti a növekedést, hiszen a világ egyik legdinamikusabban erősödő gazdasága, a kínai komoly energiafüggőségben szenved. A kínai mellett Nagy Katalin szerint a háborús övezettel szoros gazdasági kapcsolatban lévő fejlett országok is megsínylik majd a háborút, amely - a növekvő bizonytalanság miatt - a fejlődő országok tőke- és értékpapírpiacát is visszavetheti.

Kamatemelési hullám jöhet

Ez utóbbi a globális kockázatvállalási hajlandóság visszaesésére vezethető vissza, ami megfordította a fejlődő piacok tőkeáramlását. A bizonytalanabbá váló nemzetközi környezet tőkepiaci hatásának ellensúlyozásához a 2007-től mérséklődő ikerdeficit következtében javuló kockázati megítélés is kevésnek bizonyulhat - hangsúlyozta Gárgyán Eszter, az OTP elemzője. Miközben a válsághelyzetben általában is felértékelődik a biztonságos (amerikai) államkötvények vagy éppen az arany szerepe, és ez a kockázatosabbnak ítélt hazai deviza- és részvénypiacok felől önmagában is eltéríti a tőkemozgást, ezt a trendet fokozza az emelkedő olajár hatása.

Ez utóbbi eredményeképpen ugyanis emelkedhet az infláció, és biztosan erősödik az inflációs félelem, várakozás. Ez kamatemelésekhez vezet a fejlett országokban, ami önmagában is vonzóbbá teszi az ottani államkötvényeket a feltörekvő piaci eszközöknél. A kamatemelések ráadásul egymást gerjesztik, azaz a fejlett piacokon egy ilyen lépés rákényszeríti az MNB-t is arra, hogy a kockázatosabb forint megvásárlásáért jelentősebb kamatfelárat fizessen, tovább emelje a hazai kamatot is. A kamatemeléseknek és az energiaköltség emelkedésének ugyanakkor a gazdasági növekedést visszafogó hatása van, amivel mind itthon, mind globálisan szembe kell nézni.

Magyarország számára emellett az energiaárak alakulása, valamint a legfontosabb kereskedelmi partnerek gazdaságának lanyhulása is problémákat okozhat - vélekedik Nagy Katalin. A szakértő szerint sokkszerű hatása csak akkor lehet a háborúnak, ha az időben vagy térben jelentős mértékben eszkalálódik, vagy ha emiatt az Egyesült Államoknak komolyan megváltoznak a térségbeli kapcsolatai. A nemzetközi kereskedelem bővülését az idei 8 százalék után már a háború nélkül is csak 6-6,5 százalékra becsüli a Kopint a legutóbbi konjunktúrajelentésében; ha a helyzetet a világ vezető hatalmai nem tudják kézben tartani, akkor a visszaesés a jósolt 1,5-2 százalékpontnál sokkal nagyobb lehet.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?