Még idén kiderül, mennyibe került a Hankook

A tervezett 125 milliárd forint helyett 132 milliárdot fektet be hazánkban a Hankook - emelte ki távol-keleti tárgyalása és a magyar idő szerint hétfő hajnali szerződéskötése legfontosabb eredményét Kóka János. A gazdasági miniszter elmondta: a korei céggel 2005 elején kezdtek tárgyalni, ám a beruházásért folyó szlovák, cseh, lengyel, magyar versenyfutásból idén tavasszal már kiszálltak, mert a feltételek túl kedvezőtlenné váltak.

Tíz éven belül megtérül

Mostanra viszont annál kedvezőbb támogatási konstrukciót sikerült kialkudni, mint amennyinél tavasszal kiszálltak, mondta a miniszter. Arról, hogy a Hankook - amely eredetileg Szlovákiát választotta, ám ott nem kapta meg a kormány által ígért támogatást - összegszerűen mennyit kap a maygar kormánytól, Kóka nem beszélt. Annyit mondott: törvényi kötelezettségüknek megfelelően hatvan napon belül, vagyis az év végéig nyilvánosságra hozzák annak mértékét.

"Megtérül az ország számára ez az összeg" - mondta a miniszter, méghozzá számításai szerint 5-10 éven belül. Kóka azt is kiemelte: az Európai Unióban maximálják az adható támogatást, és hazánk jellemzően kevesebbet ad, mint a vetélytársainknak számító lengyelek vagy szlovákok. Az állam részben készpénzzel - Kóka szerint ennek aránya a teljes beruházási összeghez képest "pici" -, emellett szakképzési támogatással, beruházási adókedvezménnyel és kedvezményes árú infrastruktúra-fejlesztéssel járul hozzá a Hankook beruházásához.

A dél-koreai cég a megállapodás értelmében 2010-ig fejezi be a gyártósor fejlesztését, akkortól évi tízmillió gumiabroncsot készítenek a dunaújvárosi ipari parkban 54 hektáron felépülő gyárban. A gumiabroncsgyártó, amely 1500 munkahelyet teremt, valamint a gazdasági tárca számításai szerint legalább ennyi új munkahelyet generálhat a beszállító hazai vállalkozások számára, jelenleg a világ nyolcadik legnagyobb ilyen cége, de terveik szerint 2010-re az ötödik helyre lépnek fel. Egyebek mellett a Renault, a Volkswagen, a Ford és Hyundai számára gyártanak gumiabroncsokat.

A gazdasági tárca vezetője elmondta, hogy a hazánk melletti döntést a jól képzett munkaerővel, a dinamikus úthálózat-fejlesztésekkel, az infrastruktúra magas színvonalával és a kedvező üzleti és szabályozási környezettel, továbbá a gazdasági és a politikai stabilitással indokolták a dél-koreai beruházók.

Légitársaság és síkképernyős tévék

A gazdasági miniszter Dél-Koreában és Japánban elektronikai befektetésekről, valamint a japán légitársaság, a JAL BUdapestre "csábításáról" is tárgyalt. A JAL már korábban nyilvánosságra hozta, hogy fontolgatja egy közép-európai közvetlen légi járat indítását, és a térségbeli központját Bécsben tervezte megnyitni.

A tárgyalások nyomán elképzelhető, hogy Budapest lesz a befutó, Kóka ennek érdekében a japán gazdasági miniszterrel és a légitársaság vezetőivel is találkozott. "A japán légitársaság budapesti megjelenése mind turisztikai, mint logisztikai szempontból jelentős" - jegyezte meg Kóka János, kiemelve azt: a japán cégek eddig 210 milliárd forintot fektettek be Magyarországon, és jelenleg is tárgyalnak 54 milliárd forintnyi invesztícióról.

A gazdasági miniszter szerint az elektronikában kiemelt figyelmet kell szentelni a síkképcsőves és LCD-televíziók gyártásának. "Ebben az ágazatban a következő évtizedben hatalmas felfutás várható, így Sony és a Toshiba vezetőivel is tárgyaltam, hogy Magyarország elektronikai nagyhatalom lehessen" - fogalmazott a miniszter. Kóka arról is beszámolt, hogy dél-koreai tárgyalásai során is szó volt egy magyarországi plazmatévé gyártósor beruházásról, ami 2006-2007-ben valósulna meg.