Gazdaságpolitikai összhang a kormány és a jegybank között

A gazdaságpolitika aktuális kérdéseiről tartott megbeszélésen a miniszterelnöknél a pénzügyi és a gazdasági tárca vezetője, valamint a jegybank elnöke vett részt. László Csaba a megbeszélést követően elmondta, a pénzpiacok megnyugodtak, a monetáris politika tekintetében normalizálódott a helyzet. - Kialakult egy olyan egyensúlyi állapot, amely mindenképpen segíti, hogy hosszú távon az inflációs célok megvalósuljanak, és a gazdaság versenyképessége is fennmaradjon - tette hozzá László Csaba.

A pénzügyminiszter aláhúzta: a kormány tagjai a konzultáción megerősítették, hogy a 2003-ra meghatározott költségvetési és jövedelempolitika, valamint a költségvetési hiány idei jelentős csökkentése alapérték, és alapfeltétele a monetáris politika hatékony működésének.

Járai: a viták megfelelnek az európai normáknak

Járai Zsigmond szerint a kormány és az MNB között az elmúlt hónapokban kialakult viták megfelelnek az európai normáknak. Mint mondta, a kormánynak komplexebb céljai vannak, a jegybank pedig gyakorlatilag egycélú intézmény, célja az infláció leszorítása. - Nyilvánvalóan ebből konfliktusok származnak, de ezek a normális együttműködés keretein belül vannak - mondta a jegybankelnök.

Járai Zsigmond kiemelte: a megbeszélésen egyetértés alakult ki abban, hogy a kormánynak is kiemelt célja az alacsony infláció. - Azt szeretnénk, hogy az idei és a jövő év végére kitűzött alacsony inflációs célokat el tudjuk érni - mondta Járai.

A spekulációs időszak többletbevételt hozott

Járai Zsigmond kijelentette: lezárult az úgynevezett spekulációs korszak, ez a költségvetésnek terheket nem, inkább többletbevételt okozott.

László Csaba hangsúlyozta, nem keletkezett olyan költségvetési többletbevétel, amely bármilyen módon azonnal felhasználható lenne. Mint mondta, ez a nyereség az MNB eredményében jelentkezik majd, de ennek - a költségvetéssel való elszámolásainak specialitásai miatt - leghamarabb két év múlva lehet bármilyen hatása a magyar költségvetés helyzetére.

Nincs szó háborús költségvetésről

A pénzügyminiszter úgy látja, hogy a magyar költségvetést még egy ilyen konfliktushelyzet esetén sem kell háborús költségvetésnek nevezni. Véleménye szerint akkor kell végig gondolni, hogy szükség van-e bármilyen beavatkozásra, ha jelentősen megváltoznak a folyamatok.

A jegybank elnöke a februári költségvetési adatairól szólva elmondta: bízik abban, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány leszorítása mellett.

László Csaba hozzátette, a februári hiány elemzése alapján a bevételi oldalon az előirányzatok normálisan alakulnak, a kiadásoknál az idén január-februárban a tavalyihoz képest viszonylag keveset költött a költségvetés.

- Saját belső előrejelzésünk februárra magasabb államháztartási hiányt jelzett, mint ami megvalósult - jegyezte meg a pénzügyminiszter. László Csaba hozzátette: nem látja, hogy érdemben veszélybe került volna az idei költségvetés teljesíthetősége.