Húszezret bukunk a szigorításon

A tavalyi évről szóló szja-bevallások adatai szerint összesen 4 167 682 bevallásban adtak számot az adózók összevont jövedelmükről, ami után 499 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe. Ennek egy adózóra eső éves átlaga 119,7 ezer forint.

Kedvezmények

Természetesen a következő évi átlagot befolyásolja a progresszíven adózók számának alakulása, illetve a jövedelemküszöb beállítása: a magasabb jövedelműek ugyanis nagyobb kedvezményt tudtak felhasználni. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék utáni kedvezménnyel már idén sem lehet élni.

A kedvezmények jövő évtől belépő jövedelemhatára mindazonáltal napról napra változik: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt pénteken még 3,5 millió feletti "elkopó", majd hatmillió felett megszűnő kedvezményekről beszélt, ugyanekkor az MSZP-frakció hat és tizenkétmillió forint közötti sávot emlegetett.

Hétfőn a PM úgy tájékoztatta a Napi Gazdaságot, hogy a kedvezményeket hatmillió forintig lehet maximálisan - vagyis legfeljebb százezer forintig - kihasználni, majd 6,5 millió forintig folyamatosan megszűnik ez a lehetőség. A gyerekek és a lakás utáni adókedvezmény azonban ez alól kivétel, azokat nem korlátozzák.

Nagyobb veszteség

Tavaly mintegy egymillióan vettek igénybe összesen 82 milliárd forint értékben családi kedvezményt, vagyis egy adózóra átlag 82 ezer forint jutott. A lakáscélú hitelek után 31 milliárd forint kedvezményt érvényesített összesen 268 ezer adózó, vagyis átlag 116 ezer forintot írtak le adójukból.

A többi, jövőre korlátozottan igénybe vehető kedvezmény után 386 milliárd forint maradt az adózóknál. Ha úgy számolunk, hogy azok, akik élni tudtak a lakás és a gyerekek utáni adókedvezményekkel, csökkenteni tudták adójukat más elszámolásokkal (adójóváírás, biztosítás, Sulinet-program) is, akkor egy adózóra átlagosan 92 617 forint kedvezmény jut évente, vagyis a százezres limittel még jól is jár a többség.

A törvényalkotók célja azonban vélhetően nem ez volt. Ha viszont úgy okoskodunk, hogy aki felhasználta a családi és a lakáshitel utáni kedvezményt, az kimaradt a többiből, akkor már 133 118 forint jön ki, tehát a veszteség még nagyobb, mint az alapesetben.

Magasabb plafon

A kedvezmények megvonása mellett a nyugdíjjárulék-plafon emelése is mérsékli a nettó jövedelmet bizonyos jövedelemhatár felett. A tárca tervei szerint az idei 5,3 millió forintos éves jövedelem helyett hatmillió forinttól nem emelkedik a fizetendő egyéni nyugdíjjárulék összege.

A hatmillió forintot keresők esetében ez 58 905 forint veszteséget jelent egy évben. Az adótábla változásán - vagyis a középső, 26 százalékos kulcs kiesésén - viszont nyernek 56 ezer forintot: ennyit buknak viszont a járulékplafon emelésén az évi 5 965 824 forintot keresők, e fölött pedig már mínusz előjelű az összevetés egyenlege.