Önkény
A feljelentést első fokon az ügyészség elutasította, arra hivatkozott, hogy a Heineken sörön látható vörös csillag törvénysértése csak látszólagos, mivel "nem állapítható meg, hogy jelen esetben a vörös csillag megjelenítése a mögöttes kommunista eszmékkel való azonosulást, illetőleg azoknak, mint saját politikai és erkölcsi felfogás megtestesítésének használatát jelentenék".
A TEBÉSZ szerint elfogadhatatlan ez az érvelés, mert nem kell plusz politikai szándék az önkényuralmi jelképek tilalmához, és a jogegyenlőség és jogbiztonság elve alapján a jelképek és használóik között nem lehet különbséget tenni. Vagyis, ha a Heineken logóban látható vörös csillag ábrázolása nem minősül bűncselekménynek, úgy nem lehet megtiltani a horogkeresztes jelképű keksz, vagy nyilaskeresztet magában foglaló címkével forgalmazott bébiétel, illetve SS logójú plüssmackó árusítását sem - állítja az érdekvédelmi szervezet. Ez pedig nyilvánvalóan nem lehetett a jogalkotók szándéka. Tájékoztatásuk szerint egy névtelenségét megőrizni kívánó magánszemély felkérésére készített feljelentésükkel precedenst szeretnének teremteni.
Per per után
Utalnak arra is, hogy a Heineken sört Magyarországon tavaly óta forgalmazó Brau Rt. legutóbbi közgyűlésén a társaság holland állampolgárságú igazgatósági elnöke arról szólt, hogy egy - általa meg nem nevezett - állami intézmény szerint a vörös csillagot ábrázoló emblémájuk nem sérti a magyar törvényeket.
A szövetség a Brau Rt. felvásárlása során a kisrészvényesek érdekében többször is fellépett, mert rájuk nézve hátrányosnak minősítette a módot, ahogy a Heineken-csoporthoz tartozó Amstel megszerezte a társaság többségi tulajdonjogát. Ezzel kapcsolatban perelték a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is.