További Magyar cikkek
Hűséges főnökök
A hazai felsővezetők kiemelkedő mértékben elkötelezettek vállalatuk felé - állapította meg a felmérés. A kérdés vizsgálata azért kiemelten fontos, mert a Hewitt Európa-szinten folytatott kutatásai azt mutatják, hogy a globális nagyvállalatok legfelső vezetőinek több mint fele dolgozik jelenlegi pozíciójában három évnél rövidebb ideje, azaz a legsikeresebb felsővezetők tartós megtartása egyre nehezebb Európa szerte és Magyarországon is.
A hazai felsővezetők 89 százaléka elkötelezett vállalata felé. Ez a szám önmagában rendkívül biztató képet fest a hazai vállalatok élén állók hozzáállását illetően, azonban egyben azt is jelenti, hogy az érintettek fennmaradó 11 százaléka - vagyis minden tizedik hazai felsővezető - nem nevezhető elkötelezettnek a vállalat felé, amelynek élén - többedmagával - áll. A legszembetűnőbb, hogy a menedzserek 92 százaléka határozottan kijelenti: teljes mellszélességgel kiáll a vállalatáért, sőt azt állítják, hogy ugyanolyan elkötelezettséggel töltik be posztjukat, hasonló lelkesedéssel és kitartással végzik a munkájukat a szervezet élén, mint azt saját vállalkozásuk esetében tennék. Odaadásuk a ledolgozott munkaórákban is mérhető: az "átlagos" magyar felsővezető 54,36 órát dolgozik hetente, azonban majdnem minden ötödik top-menedzser 60-69 órában látja el vezetői feladatait (ami napi 12-14 órát jelent - öt napos munkahetet feltételezve). Elmondható továbbá, hogy a szabadidejükből a legtöbbet munkaidővé konvertáló vezetők elsősorban a vállalatok első számú vezetői, a felülről számított második illetve harmadik hierarchiaszint képviselői nagyobb arányban találják meg az "arany középutat" - az egészséges egyensúlyt - a munka és a magánélet arányát illetően.
Kiábrándult dolgozók
Mindeközben a felsővezetésbe vetett bizalom jócskán megkopott a munkatársakban az elmúlt három év során (12%-kal csökkent 2002 óta). A bizalomvesztés hátterében részben az áll, hogy a dolgozók közül sokan hiányolják az őszinte párbeszédet a hierarchia csúcsán állókkal. A probléma pedig gyakran az összhang hiányára vezethető vissza: a felsővezetők véleménye jóval rózsaszínűbb a vállalatról, mint a dolgozóké, sőt gyakran már abban sem egyeznek meg, vajon mi is lehet a vállalat erőssége. A "felsővezetői vakság" megszüntetése azért is fontos, mert azok a vállalatok, amelyeknél kisebb a szakadék a menedzsment és a dolgozók között, jobb eredményeket mutatnak fel utóbbiak motiválása és megtartása terén.
Azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók azt érzik, fontosak a vállalat vezetése számára, átlagosan 24 százalékkal magasabb a dolgozói elkötelezettség, azaz ők is szívesebben sorakoznak fel a vezetés mögé. A "legjobb munkahelyeknél" legalább a munkatársak 60 százaléka saját bőrén is érzi, hogy a felsővezetés a legfontosabb erőforrásaként bánik az alkalmazottakkal" - emeli ki Veres Rita.
Lélekben felmondottak
A munkavállalói oldal 33.690 kérdőívének vizsgálata arra vezetett, hogy az elmúlt évben megjósolt tendencia beigazolódni látszik: az alkalmazottak egyre inkább felismerik értékeiket, és határozott igényekkel fordulnak munkáltatóik felé, miközben egyre kevésbé kötődnek jelenlegi munkahelyükhöz. Egyre növekszik a "lélekben felmondottak" száma, azaz azoké, akik csak egy jobb lehetőségre várnak. Az elkötelezettség főként a fiatal munkavállalók körében mutat erőteljesebb gyengülést, ezért a fiatal tehetségek megtartása egyre nehezebb feladat a vállalatok számára.
Ráadásul elhelyezkedési esélyeiket tekintve nem mondhatók pesszimistáknak a magyar munkavállalók: minden második munkavállaló úgy gondolja, hamar és könnyen el tudna helyezkedni. Természetesen a kép nem ennyire rózsás, ha a részleteket vizsgáljuk: a nők 17 százaléka, a 45 év felettiek 31 százaléka és az alacsony végzettségűek 23 százaléka kifejezetten fél az álláskereséstől, azaz ők érzik magukat leginkább hátrányos helyzetben a munkaerőpiacon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
