Tovább emelték a tavalyi hiányt

Tovább emelte a tavalyi büdzsé hiányát az Pénzügyminisztérium. Az államháztartás uniós metodika szerint számított deficitje 2003-ban 6,1 százalék volt - derül ki a 2003-as költségvetésről szóló zárszámadási törvényjavaslatból. A PM korábban csak 5,9 százalékos hiányról számolt be 2003-ra.

Csak a csökkenés mértéke biztos?

Az utólag megemelt hiányszám azért bír különleges jelentőséggel, mert Draskovics Tibor pénzügyminiszter a tegnapelőtti, Gyurcsány Ferenc társaságában gazdasági szereplőkkel folytatott konzultáció után úgy nyilatkozott: a kormány egy év alatt 1,3 százalékponttal tudja csökkenteni a büdzsé passzívumát. Ez viszont azt jelenti, hogy a miniszter burkoltan elismerte az idei évre vonatkozó 4,6 százalékos hivatalos prognózis tarthatatlanságát, s az éves deficit a GDP 4,8 százalékára rúghat. Erre utal az is, hogy Draskovics a kiadások kézben tartásáról szólt - csak egy másik nyilatkozatában -, de nem tett említést a fő kockázati tényezőnek számító bevételek alakulásáról. Érdeklődésünkre Pichler Ferenc PM-szóvivő viszont azt mondta: a miniszter a deficitmérséklés jelentős mértékére hívta fel a figyelmet. A sajtófőnök közölte, hogy 6,1 százalékos hiányról szóló jelentést a túlzottdeficit-eljárás keretében menetrend szerint szeptember elsején közölték az Európai Unióval is.

Bizonytalanná váló tervek

A tavalyi magasabb deficit két további szempontból is kiemelt jelentőségű - legalábbis ami a költségvetés idei alakulását illeti. Egyrészt, a 2004-es büdzsé tervezésekor a Pénzügyminisztérium szakemberei a tavalyi folyamatokkal kalkuláltak, s az egyre csak emelkedő 2003-as hiányszám az idei célszám változtatásának valószínűségét növeli - ahogyan arra az augusztusi államháztartási adatok alapján a piaci szereplők számítanak. Másrészt a megemelt 2003-as deficitről jóval nagyobb erőfeszítéssel lehet az idei 4,6 százalékos előirányzatot teljesíteni, ami ugyancsak kétségessé teszi a célszám elérését.

Amíg tavaly mindösszesen két tized százalékponttal haladta meg az eredményszemléletű egyenleg a pénzforgalmit, addig az idén utóbbi mutat nagyobb hiányt - legalábbis a Pénzügyminisztérium prognózisa szerint - a GDP 1,2 százalékával. A különbség fő oka, hogy az uniós csatlakozás miatt az importáfa-befizetések későbbre tolódtak, az elmaradás a legújabb pénzügyminisztériumi becslések szerint 210 milliárd forintot tehet ki, ami a GDP egy százalékának felel meg.