Rekordmértékben nőtt az eladósodottság

Korábban egyetlen hónap alatt sem nőttek olyan mértékben a lakossági hitelek, mint márciusban, amikor 122 milliárd forinttal nőtt márciusban a lakossági hitelállomány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból. A dolog azért meglepő némiképp, mert a hitelfelvételre vonatkozó új szerződések összege - amelyet egy másik statisztikában szintén közzétesz a jegybank - nem jelzett ekkora felfutást.

Hatvanmilliárdnyi hosszú távú fogyasztási kölcsön

A rekordösszegű hitelfelvétel mindenesetre jelentősen emelte a lakossági eladósodottságot, már csak azért is, mert közben a háztartások alig több mint 49 milliárd forinttal nagyobb összegű betétek birtokoltak a februárinál. Az adatokat elemezve aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a lakáshitelezést virágoztatta fel a tavasz. A növekménynek ugyan csak mintegy a fele szerepel a statisztikában ilyen címen, de a 60 milliárd forintnyi öt éven túli lejáratú devizaalapú fogyasztási kölcsön is nagy valószínűséggel inkább ingatlanszerzésre szolgálhatott.

Az állománygyarapodás - már-már szokásos módon - kizárólag a devizahiteleknek volt köszönhető, ráadásul - szintén nem példátlan jelenségként - közben a forintalapú állomány még csökkent is. Március végén így már a lakossági hitelek mintegy harmada volt devizaalapú. A lakáshiteleknél ez az arány egyelőre "csak" a negyedet közelíti.

A deviza térnyerése megalapozottnak tűnik az MNB kamatlábakról szóló statisztikája alapján is. Ebből ugyanis kiderül: a svájcifrank-, de még az euróalapú kölcsönök hitelköltsége is mintegy 10 százalékponttal múlja alul a forinthiteleknél alkalmazottat. Az éven belüli fogyasztási hiteleknél és az éven belüli lejáratra lekötött betéteknél egyébként a kamatkülönbözet most éppen csökkent, a februári 15,28 százalékpontról 14,35 százalékpontra. A számot persze akkor lehet igazán értékelni, ha hozzátesszük: a vállalati üzletágban közben a marzs viszonylag jelentős emelkedés után érte el a 2,35 százalékpontot.