Alig ismert hitelkártyák

2007.04.11. 07:42
Kelet-Közép-Európában az elmúlt években a hitelkártya vált az egyik legkedveltebb hiteltermékké, Magyarországon továbbra sem ismertek eléggé a plasztiklap nyújtotta szolgáltatások.

A plasztikok népszerűsége 2006 végére – idehaza eddig először – maga mögé utasította a jelzáloghitelét, a személyi kölcsönét és a lízingtermékekét is. Az öszszes kártyaterméken belül az elmúlt két évben a duplájára – 8-ról 17 százalékra – emelkedett a hitelplasztikok aránya a hagyományos bankkártyák rovására.

A Citibank e tendencia további erősödését prognosztizálja: tíz éven belül 80 százalékkal, kétmillióra emelkedhet a kártyaszám. Arra már a bankok is rájöttek, hogy pluszszolgáltatásokkal kelendőbb lehet a termék, így egyre népszerűbbek a társkártyás (co-branded), a vegyes (betét- és hitelkártya) és a többletszolgáltatást (pénzvisszafizetést, biztosítást) tartalmazó konstrukciók.

A magyar piac jellemzője ugyanakkor, hogy a kialakított plasztikok nem feltétlenül ösztönzik a kártyás vásárlásokat. (A megállapítást egyedül a 450 000 kibocsátott hitelkártyával piacvezető Magyar Ce-telem Bank véleménye árnyalja; szerinte az elmúlt években a lakosság pénzügyi ismeretei javultak, s jó irányban változtak a hitelkártya-használati szokások is: a tulajdonosok immár biztonsággal használják ki a szolgáltatások nyújtotta előnyöket.)

Számos társkártyás termék csupán a nevében – és a logójában – „co-branded”, hiszen nem tartalmaz tényleges anyagi többletelőnyt a többi kártyához képest. Ennek ékes példája az OTP Bank és a TV2 gondozásában startoló hiteltermék. „A TV2 meg én” fantázianevű plasztik tulajdonosai részt vehetnek stúdióbejáráson, műsorfelvételen, és megismerhetik a kereskedelmi csatorna neves személyiségeit. (A termék népszerűségét ugyanakkor nem érdemes lebecsülni, figyelembe véve a tényt, hogy a hazai piacvezető egy év alatt négyszeresére – 60 000-ről 240 000-re – emelte kibocsátott hitelkártyáinak számát.)

Miközben a társkártyás szolgáltatásokra összpontosító Cetelem és Citibank a co-branded termékekben látja a jövőt, több hitelintézet is pénz-visszatérítési szolgáltatással próbálja magához láncolni az ügyfeleket.

Az egyik az OTP Bank American Express Gold hitelkártyája, amely egy terhelési plasztik, és 16 900 forintos éves díj ellenében 15 napi türelmi idő és havi 2,7 százalékos kamat mellett kínál maximum évi 50 000 forintos visszatérítést. (Bár a bank reklámja alapján akár 2 százalékot is el lehet érni, erre nincs esély, hiszen a 2 százalék visszatérítés csak 3 millió forint feletti költés után járna, ami minimum 60 000 forintot jelentene. Ezzel szemben a hitelintézet maximálta, méghozzá 50 000 forintban, a visszatérítés összegét.)

A lakosság hitelkártyákkal szembeni bizalmatlanságát mégsem a kondíciók táplálják, hanem a kicsinek gondolt biztonság. Mint az MNB-kutatásból kiderül, a legtöbben attól félnek, hogy kártyájukat ellopják vagy meghamisítják, de jelentős azoknak a száma is, akik másoktól hallott negatívumok miatt nem tartják kellően biztonságosnak a terméket.

Bár igaz, hogy az MNB által közzétett 2006. első féléves jelentés szerint a visszaélések volumene 30 százalékkal emelkedett a kártyaszektorban, az így is csupán az összes költés 0,005 százalékát teszi ki. Ráadásul több lehetőség is kínálkozik a biztonság növelésére. Az OTP Bank a múlt hónapban jelentette be, hogy a hitelintézet 1900 ATM-jének kétharmada, 1280 automata és több mint 2000 POS terminál képes a mágnescsíkos plasztik mellett csipes kártyát is fogadni. A hitelintézet forgalomban lévő 4,1 millió betéti és hitelkártyájának több mint 33 százaléka pedig már tartalmaz csipet.