Az euróhiteleken milliárdokat buknak a cégek

Húsz forinttal volt drágább tegnap délután az euró (274 forint), mint a legutóbbi negyedév zárónapján. Ha év végéig nem korrigál a kurzus - ami persze a mostani hektikus hangulatban ugyanolyan könnyen elképzelhető, mint a 300-at ostromló euróárfolyam -, a jelentősebb devizahitelt felhalmozó cégek eredménypozíciója alaposan átrendeződhet. A 2003-as év negyedévről negyedévre drámai változásokat hozott a mérlegekben. Míg 2002 utolsó napján még 234,7 forintot ért az euró, június 30-án - a sáveltolás után - 267,30 forint volt a kurzus. Ez a tőzsdei adósok pozícióját 36 milliárd forinttal, ezen belül a négy nagy adósét (Mol, Matáv, BorsodChem, Danubius) 22 milliárddal rontotta, amelyből a harmadik negyedévben (szeptember 30-án 254,6 forintig javult az árfolyam) több mint 8 milliárd forint visszajött.

Mol: 337 milliárd forint értékű hitel

A négy legnagyobb adósnak összesen több mint 1200 millió eurónyi devizaadóssága volt a harmadik negyedév végén. Ebből mintegy 700 millió euróban, a többi túlnyomórészt dollárban. Utóbbi nem okozott veszteséget, mivel a dollár annyit gyengült az euróhoz képest, hogy forintban nincs a dollárhiteleken árfolyamveszteség. Az euróhiteleken viszont a négy nagy adós mintegy 14 milliárd forintot bukott az elmúlt napokban. A legnagyobb hitelállománnyal a tőzsdei cégek közül a Mol "dicsekedhet", szeptember 30-án 337 milliárd forint értékű hiteleinek 36-36 százaléka dollárban és euróban, 27 százaléka forintban, 1 százaléka szlovák koronában állt fenn. A mintegy 475 millió euró hitelnek - ha azóta nem változtatott a struktúrán - elvileg 9,5 milliárd forint a vesztesége. Bár a Mol importőr, de szerencséjére a dollárkurzus nem változott, így ez irányú vesztesége elhanyagolható.

Matáv: 323 milliárd

A Matáv 323 milliárdos hitelállományát az utóbbi hónapokban szinte egészében forintosította, szeptember végén a hiteleknek csak 5 százaléka állt fenn euróban (mintegy 60 millió euró). Így ezen az első kilenc hónap 5,9 milliárd forintos halmozott árfolyamvesztesége után alig 1,2 milliárdnyi új árfolyamveszteség képződött. Kellemetlenebb, hogy a forinthitelek 44 százaléka (135 milliárd) változó kamatozású (a távközlési óriás a BUBOR-hoz képest alig 0,1-0,2 százalékos kamatfelárat fizet a bankoknak), így minden 1 százalékpontos BUBOR-emelkedés havi szinten 112 millió forint kiadási többletet jelent, ez azonban idén még aligha rázná meg a Matávot.

BorsodChem: 47 milliárd forint, Danubius: 70 millió euró

A BorsodChem 47 milliárdos adósságállományának jelentős, de pontosan nem ismert hányada áll fenn euróban. Ha a fele, akkor az utóbbi napokban mintegy 2 milliárd forinttal nőtt az első kilenc hónapban 2,5 milliárd forintra rúgó árfolyamvesztesége. Gyógyír számára, hogy árbevételének 82,6 százaléka exportból származik, ráadásul zömmel euróban. Így a BorsodChem mindenképpen a nyertesek között van. A Danubius szeptember végén 70 millió euró és 9,3 millió dollár hitellel rendelkezett, ezeken az utóbbi héten 1,4 milliárd forintot vesztett. A szállodacég az első félévben 1,85 milliárd forintot vesztett, majd háromnegyed milliárdot "visszanyert", így - ha az év végén is 274 forint lesz az euró - idei árfolyamvesztesége összesen elérheti a 2,5 milliárd forintot. Ráadásul az árbevétel szempontjából legerősebb harmadik negyedévben a forint éppen viszonylag erős volt, így ami elveszett a réven, a vámon sem jött vissza (teljesen).

A két gyógyszeripari cég, a tőzsdén kivételes helyzetben lévő, mert adósságok nélkül működő Richter és Egis üröm nélkül örülhet a gyenge forintnak, bár számukra egy kis dollárerősödés még jobban jönne. A NABI és a Rába, dollárexportőrők lévén, keveset profitálnak az utóbbi hetek folyamataiból, ráadásul a Rába mint aktív fedezeti politikát folytató cég a forintgyengülésen rövid távon komolyabb veszteségeket is elszenvedhetett. Ugyanakkor egy, a harmadik negyedévre jellemző 250-260 forintos szintnél magasabban (de nem túl magasan) stabilizálódó euróárfolyammal alighanem mindenki kiegyezne.