Tovább szigorítják a lakáshitel támogatását?
Nem kommentálnak
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait áttekintve egyértelműen látszik, hogy a megtakarítási hajlandóság erőteljes csökkenéséhez az ingatlanhitel-felvételi kedv robbanásszerű növekedése vezetett. A lakáshitelboom oka pedig jól kimutathatóan az állami támogatások növelése, de élénkítően hatottak a szigorításokkal kapcsolatban felröppent hírek és persze a nyári korlátozás is (az akkor befogadott hitelkérelmek alapján kötött szerződésekből bankárok szerint még az előző hónapra is bőven jutottak). A lakáshitelezési rendszer esetleges módosításait sem a Pénzügyminisztérium, sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem a lakásügyi kormánybiztos nem kívánta kommentálni.
Több verzió
A szisztéma átalakítására mindenesetre több lehetőség is van. A kormány tovább csökkentheti a támogatott kölcsönök felső határát, rövidítheti a támogatási időt, de akár el is törölheti a jelenleg érvényes kamatplafont, vagy a használt lakások kerülhetnének ki a körből. Piaci elemzők szerint azonban a költségvetés nem sokat nyerhetne a rendeletmódosítással. A jövő évi jelzáloghitelek állami kamattámogatása ugyanis nem a 2004-ben várható 500 milliós hitelkiáramlás eredménye (ez a számítások szerint 17 milliárd forinttal terhelné meg a büdzsét), hanem több mint 80 százalékban az idén és a korábbi években kötött szerződésekhez kapcsolódik. Persze ebben az esetben is kedvező lehetne a megtakarítási kedv visszatérése (a finanszírozás külföldi kitettsége csökkenhetne); a másik oldalról nézve viszont a magyar lakossági eladósodottság még így is igen alacsony, a használt lakásokra felvehető lakáshitel állami támogatásának eltörlése pedig erőteljesen megrázná az ingatlanpiacot. Szakértők azt is hangsúlyozzák, ha egyszer leáll a jelzálog-hitelezési rendszer, annak újraindítása akár két évbe is beletelhet.