Újabb hitelt vett fel az állam

Draskovics Tibor pénzügyminiszter és Wolfgang Roth, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke pénteken Budapesten két megállapodást írt alá, amelyek közül az egyik biztosítja az unió strukturális alapjaiból Magyarországra érkezõ támogatások állami kiadásainak forrását, a másik pedig megemeli Magyarország éves hitelkeretét az EIB-nél.

Két szerződés

Az egyik dokumentum 445 millió euró összegû állami hitelszerzõdés. A megállapodás arra szolgál részben, hogy a 2004-2006 közötti idõszakban biztosítsa az unió strukturális alapjaiból Magyarországra érkezõ támogatások állami forrását. Hitelbõl finanszírozható a közösségi támogatási keret valamennyi operatív programjához kapcsolt központi költségvetési támogatás 75 százaléka, kivéve a mezõgazdasági és fejlesztési programot. A kölcsön 25 éves futamidejû, 7-8 éves türelmi idõvel. Az EIB a kölcsön után nem számít fel kezelési költséget és rendelkezésre tartási jutalékot sem.

A másik szerzõdés pedig felemeli azt a hitelkeretet, amelyet a magyar állam és az EIB által 2001-ben aláírt megállapodás rögzített. Az új szerzõdés révén a korábbi évi 300 millió euró összegû magyar állami hitelkeret 500 millió euróra nõ. A megállapodás változtatása igazodik a késõbb felmerülõ kohéziós és strukturális alapokból kapott EU-támogatások társfinanszírozási igényeihez.

Időben

Az aláírást követõen Wolfgang Roth hangoztatta: a szerzõdés különösen fontos, azt is figyelembe véve, hogy "néhány óra múlva elérkezünk ahhoz a történelmileg jelentõs pillanathoz, amit a kelet-európai országok unióhoz való csatlakozása jelent". Kiemelte: Magyarország jól felkészült állam és az elsõ a belépõ országok közül, amellyel az EIB olyan kölcsönszerzõdést kötött, amely az uniós források állami támogatásának elõteremtését segíti.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter hangsúlyozta: idõben kezdték el a hitelmegállapodás elõkészítését, így nem véletlen, hogy Magyarország az elsõ csatlakozó állam, amely ilyen típusú szerzõdést köt az EIB-vel. Ez a hitelmegállapodás fontos eszköz atekintetben, hogy Magyarország hozzájussonk az EU forrásaihoz. Kérdésekre válaszolva az EIB alelnöke elmondta: az EIB a hitelszerzõdések révén leginkább a közlekedés, a vízkezelés, víztisztítás problémáinak megoldását igyekszik segíteni Magyarországon, egyúttal a célok között szerepel a kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatása.

Emellett Wolfgang Roth kiemelte: hangsúlyozott figyelmet kap a kölcsönszerzõdések révén a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása, ezt segítik a kedvezõ hitelfeltételek, valamint az, hogy a visszafizetést a beruházás befejezése után kell elkezdeni. Draskovics Tibor kérdésre válaszolva aláhúzta: a magyar kormány azt szeretné elérni, hogy az EIB forrásából ne csak az ország nagyberuházási projektjeit finanszírozzák, hanem az önkormányzatok fejlesztéseit is támogassák, közöttük olyan célokat, mint a területfejlesztés, a szennyvízkezelés. Emellett a kabinet célja, hogy egyre több költségvetés által támogatott beruházásba bevonják a magántõkét, ennek segítését is szolgálja a felemelt EIB-hitelkeret.

Eddig 3,43 milliárd

Az Európai Unió és az EIB célja az, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökkel a fejletlenebb térségeket támogassák, hogy ezáltal elérjék, hogy a migráció csökkenjen az elmaradottabb térségekbõl. Magyarországon az elmúlt év végéig az EIB a különbözõ magyar partnereivel összesen 3,43 milliárd euró összegû kölcsön nyújtásáról írt alá megállapodást. Ezáltal az EU beruházási bankja több mint 60 magyar projektet finanszíroz. Ezeknek közel fele az infrastruktúra fejlesztését szolgálja. Az utóbbi három évben a közlekedési infrastruktúra mintegy egymilliárd euró, a környezetvédelmi beruházások pedig közel 230 millió euró hitelhez jutottak az EIB, illetve az unió elõcsatlakozási alapjának (az ISPA-nak) a társfinanszírozása révén.