A jelzáloghitelekre hajtanak a bankok

2006.03.27. 09:36
További gyors növekedés várható a szabad felhasználású jelzáloghitelek piacán, hiszen az erősödő kereslet mellett egyre több szereplő áll elő ilyen típusú konstrukciókkal.
A Citibank a múlt héten jelentette be, hogy egy új szabad felhasználású személyi kölcsönt vezet be, amelyhez fedezetként az ügyfél által lakott saját tulajdonú lakás vagy lakóház szükséges. A jelzálogkölcsön összege 1-15 millió között változhat, és a kezdeti időszakban a Budapesten és a Pest megyében élő magyar állampolgárok igényelhetik. A Citibank hitelének futamideje egy és tíz év között változhat, a kamatperiódus pedig évente változó, vagy három-, illetve ötéves fix lehet. Az Aegon Biztosító Rt. szintén a múlt héten jelentette be, hogy jelzálog-hitelezésre összpontosító pénzügyi vállalkozást indít ősztől, sőt - ha beválnak az új leánycéghez fűzött remények - jelzálogbank indításától sem zárkózik el.

Duplázás egy év alatt

A piaci szereplők oldaláról mutatkozó erős érdeklődés nem tekinthető véletlennek. A jegybank statisztikái szerint a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya egy év alatt több mint duplájára növekedett: ez év januárjában már több mint 400 milliárdos állomány volt kinn a háztartásoknál, egy évvel korábban viszont még nem egészen 200 milliárdot regisztráltak. A jelzáloghitelek hazai népszerűségét több tényező is magyarázza. A Magyarországon nyilvántartott lakóingatlanok jó kilenctizede magántulajdonú - tehát potenciálisan bevonható fedezetet jelent -, másrészt a lakások nagyobb része még mindig mentes bármilyen tehertől. A támogatási rendszer sajátosságaiból adódóan ugyanakkor a piaci alapú kölcsönök sokszor vonzó alternatívát jelentenek, hiszen az adós bármilyen célra használhatja a pénzt. Szintén komoly hajtóerő, hogy a tartós fogyasztási cikkek vásárlásához használható, ám fedezet nélküli személyi kölcsönökhöz képest az ingatlanalapú hitelek jóval olcsóbb, bár lassabban hozzáférhető megoldást jelentenek.

A szabad felhasználás árát persze megfizettetik ügyfeleikkel a hitelintézetek, ám a felár nem vállalhatatlan mértékű. Az évi egy-két százalékpontos kamatkülönbözet - amely néhány ezer forintos havi többletköltséget jelent egy átlagos törlesztőrészletű lakáshitelhez viszonyítva - nem tűnik nagy árnak a kevés adminisztrációért cserébe. A szabad felhasználású jelzáloghiteleket - hasonlóan a lakáscélúakhoz - leginkább svájci frankban igénylik az ügyfelek, s ez többnyire egy számjegyű teljes hiteldíjmutatót eredményez.