Kezdődhet a hitelvadászat külföldön

2001.06.20. 09:39
A devizaliberalizációról szóló kormányrendelet nyomán elindulhat a külföldi hajtóvadászat a Magyarországon felvehetőnél sokkal olcsóbb hitelekért. Az itthoni bankok mégis nyugodtak, és nem számítanak adósaik elvándorlására. Ám Ausztriában például ingatlanfedezettel a hazainál sokkal egyszerűbben és olcsóbban vehetnek fel magyarok is hitelt.
A múlt pénteken kihirdetett és a hétfőn életbe lépett kormányrendelet a külföldi devizákkal kapcsolatos legtöbb műveletet szabaddá tette. A feloldott korlátozások között szerepel például, hogy a magyar állampolgárok ezentúl bármelyik külföldi országban nyithatnak bankszámlát. A számlanyitással viszont a hagyományos pénzintézeti szolgáltatásokat tekintve a hitelfelvétel is együtt jár, vagyis érdemesnek tűnik azokban az országokban hitelt felvenni, ahol a hitelkamatok jóval alacsonyabbak a Magyarországinál.

Sokat kérnek a magyarok a kölcsönért

Nyolcszázalékos hitel Burgenlandban
Egy neve mellőzését kérő magyar magánszemély az Index kérésére beszámolt Ausztriában szerzett tapasztalatairól, amelyeket még a devizaliberalizációs rendelet előtt szerzett, igaz, ekkor még engedélyre volt szükség a hitel folyósításához. Egy osztrák pénzintézet kisvárosi fiókjában magyarországi lakásvásárlásra folyamodtak hitelért, amelynek fedezetéül egy ingatlant kellett megjelölnie. Mint az Indexnek elmondta: a 8,75 %-os kamatozású kölcsön folyósításához elegendő mindössze egyszer megjelenni a burgerlandi bankfiókban, jövedelemigazolást bemutatnia, és lehetővé tenni, hogy a fedezetül szolgáló ingatlant megnezhessék a hitelnyújtók. A tízéves futamidőre adott kölcsönnel egyszeri, 5%-os kezelési költség jár. Mivel a bank mindezt nem reklámozza, és Magyarországon nincs fiókhálózata, az ügyintézést egy itteni megbízott intezi. Kellemes meglepetés volt, hogy a kölcsön folyósítása párhuzamos a lakásvásárlással, tehát a pénz átutalásához nem kell adásvételi szerződés. Rugalmasnak bizonyultak a hitelelbírálók a jövedelemigazolással kapcsolatban is, sőt, vállalkozóknak is adnak hitelt. Mindezt viszont nem minden magyar veheti igénybe: csak a Balatontól északnyugatra élő és budapesti személyek "pályázhatnak".

A külföldi bankoknál történő böngészés azért lehet érdekes, mert a hazai pénzintézetek nem ritkán 20 százaléknál is magasabb éves kamatot kérnek a kihelyezett hitelekért, a betétekért pedig általában az infláció (10-11 százalék) körüli vagy annál alacsonyabb kamatot fizetnek.

Hitelmániások álma: Japán

Az olcsó hitelben reménykedőknek leginkább keletre érdemes tekinteniük, Japán ugyanis többek között a hihetetlenül olcsó hiteleiről híres. Az évek óta stagnáló gazdaság ugyanis olyan speciális helyzetben van, hogy nincs, illetve negatív a helyi infláció, így a kamatok is roppant alacsonyak, vagyis szinte ingyen lehet magánszemélyeknek, illetve vállalatoknak hitelhez jutni. Az igaz, hogy a kölcsön felvétele még Japánban sem megy egyik napról a másikra, ha viszont sikerül, a visszafizetésnél még az is jól jöhet, hogy ha folytatódik a forint erősödése, akkor ugyanis a devizában felvett hitelek törlesztése kevesebb forintból is megoldható.

Banki kapcsolat kell az olcsó kölcsönhöz

A devizaliberalizációval valóban megnő a magyar magánszemélyek és vállalatok mozgástere, mégsem lehet arra számítani, hogy a külföldi bankoknál ugrásszerűen megnőjön a magyar hitelkérelmek száma - mondta az Indexnek Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Külföldi hitelfelvételhez ugyanis - állítja a szakember - szinte mellőzhetetlen a már létező banki kapcsolat, így nem valószínű, hogy például az utcáról betévedő magyar vállalat könnyen jutna kölcsönhöz. Véleménye szerint leginkább azok a cégek "rúghatnak labdába", amelyekben az adott ország valamelyik vállalata érdekeltséggel bír, illetve ha a kölcsönkérők mögött megfelelő banki garancia áll. Szintén nőnek a kölcsönszerzés esélyei, ha a magyar vállalat külkereskedelmi kapcsolatban áll a kiszemelt országgal vagy annak egyik vállalatával.

Nem kígyóznak magyar sorok a külföldi bankok előtt

A banki hitelbírálatnál elsődleges szempont az ügyfél ismerete - magyarázta az Indexnek Varga Mária, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) főosztályvezetője -, így kevés az esély arra, hogy a határon túl "ismeretlen" magyar ügyfelek a külföldi pénzintézetektől könnyen juthassanak kölcsönhöz. Az ügyfelek robbanásszerű "kivándorlására" tehát nem számítanak a K&H-nál sem, egy lassú folyamat viszont megindulhat, tekintve, hogy a neves magyar nagyvállalatok viszonylag könnyen megfelelhetnek a külföldi bankok hitelbírálatainak is. (Igaz, ezt egyesek már eddig is megtehették, például külföldi anyavállalataik segítségével.)

Ingatlannal esélyünk van a sikerre

Varga Mária szerint magánszemélyek leginkább akkor járhatnak sikerrel, ha például ingatlanfedezettel próbálkoznak hitelhez jutni. Nem szabad egyébként megfeletkezni az árfolyamkockázatról sem - figyelmeztettek a K&H-nál -, ami főleg akkor okozhat veszteséget, ha például megáll, esetleg megfordul a forint erősödése, így például az euróban felvett hitelek törlesztése a vártnál több forintba kerülhet.

A Bank Austria megtartaná hazai ügyfeleit

Pénzügyi szakértők szerint a külföldi hiteligénylések száma elsősorban a közeli Ausztriában fog növekedni. Osztrák bankhitelhez a legegyszerűbben ingatlanfedezettel lehet jutni - tájékoztatták az Indexet a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt.-nél - bár a hitelelbírálás gyorsabb, ha az ingatlan az Európai Unió (EU) valamelyik országában van. Mások szerint a megkülönböztetés - többek között - annak köszönhető, hogy a magyarországi földhivatalokban meglehetősen nehézkes és lassú az ügyintézés. A bank kommunikációs osztályán az Indexet arról tájékoztatták, hogy tájékoztatást adnak az ügyfeleknek a külföldi számlavezetésről, mint ahogy a kölcsönfelvételről is. - Emellett igyekszünk megtartani a magyarországi ügyfeleinket, hiszen az EU-ban felvett hitel csak kismértékben kedvezőbb a Magyarországon devizában folyósított kölcsönnél - mondták a Bank Austriánál. Bár az is igaz, hogy utóbbit csak néhány magyar bank kínálja és általában csak speciális célokra vehető fel: ide tartoznak például az EU-programokon keresztül nyújtott olyan hitelek, amelyek a magyar bankokon keresztül devizában vehetők fel, illetve a külkereskedelemmel foglalkozó cégeknek kínált konstrukciók.