Auguszta
-4 °C
2 °C

Még nincs válság Magyarországon

2008.05.21. 15:33
A puszta túlélésre koncentráló, rövid távú "stratégiák" mentén szervezik pénzügyeiket a magyar háztartások, és nem igazán látszik változás ezen a téren. A nemzetközi összehasonlításban kiugró mértékű ingatlantulajdonlás hátterében történelmi tapasztalatok állnak, de bizonyos szempontból mégis racionális ez a viselkedés - mutattak rá a Pioneer Alapkezelő vezetői a magyar helyzet visszásságaira. Az ingatlanhitelezésben ezzel együtt nem fenyeget válság, sokkal súlyosabb a helyzet a fogyasztási hitelezésben – vélik a szakemberek –, ahol egyszerre van jelen az elmúlt másfél évtizedben elhalasztott és az előrehozott jövőbeli fogyasztás is.

A magyarok szeretnek lakást tulajdonolni, a magyar lakosság ingatlanvagyona ma mintegy 40 ezer milliárd forint, míg a pénzügyi vagyon nagysága csak mintegy 23 ezer milliárd forintot tesz ki – mutatott rá Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója egy ma reggeli beszélgetésen, hozzátéve, hogy a pénzügyi eszközök között csupán mintegy egyharmad a valódi pénzügyi megtakarítások aránya, a többi a saját vállalkozásokban meglévő tulajdonrészeket képviseli. Nehezen mozdítható, "elsüllyedt" eszközökben áll tehát a magyar háztartások tőkéjének jelentős része, ráadásul a lakásvásárlásért túlzottnak tűnő terheket vállalunk a hitelfelvételen keresztül – tudósít a Portfolio.

A történelmi tapasztalatok késztetik a magyar lakosságot arra, hogy kézzel fogható, jól látható eszközökbe fektesse vagyonát, emellett a lakhatás biztosítása is kulcsfontosságú a háztartások számára – mutatott rá Pogátsa Zoltán szociológus a legfontosabb motivációkra. Emellett a magyar lakosság közgazdasági, pénzügyi ismeretei erősen korlátozottak, de ezzel együtt bizonyos szempontból racionális lakást vásárolni és nem bérelni, hiszen a két kiadás nagyjából egyenlő terhet ró egy háztartásra – tette hozzá a Pogátsa.

Magyar hitelválság?

"Ha megegyezik a törlesztő részlet és a bérleti díj, akkor a lakásbérlés lényegében kidobott pénz" &ndash, ismerte el Forián Szabó Gergely, az alapkezelő befektetési igazgatója a helyzet sajátos racionalitását. A lakáshitelek túlnyomó többsége devizaalapú, míg a bérleti díjat forintban kellene fizetni, a múltbeli tapasztalatok pedig azt mutatják, megérte a devizakitettséget vállalni. "Fontos kérdés, hogy a háztartások tisztában vannak-e egyáltalán ezzel a devizakockázattal, ami a GDP 12 százalékára rúg összességében" – tette hozzá Forián Szabó.

Az amerikaihoz hasonló válsághoz ugyanakkor jelentős áremelkedés, "ingatlanboom" kellene, ami hazánkban elmaradt, az árak oldaláról tehát nincsen ilyen kockázat. A régióban ugyanakkor egyes országokban fennáll hasonló veszély, ami nagyon komoly hitelezés-bővüléssel párosult. Ehhez képest a magyar folyamatok meglehetősen visszafogottnak tűnnek – mondta el Forián Szabó Gergely. Az áremelkedés és hitelbővülés mellett a hitelezési szabályok lazulása is kell a válsághoz, és hazánkban ezek a sztenderdek még mindig elég konzervatívak.

Problémás fogyasztási hitelek

"A fogyasztási hitelek viszont sokkal problémásabbak, és ezen a téren az irracionális elemek sokkal nagyobb súllyal vannak jelen, mint a racionálisak" – adott hangot aggodalmainak Pogátsa Zoltán. A magyar társadalom rendkívül materialista és túlélés-orientált, ami rövid távú szemléletet szül a fogyasztás – és a megtakarítások – terén, de fogyasztási hitelezés egyfajta késleltetett fogyasztásnak tekinthető, hiszen a rendszerváltozás miatt hosszú évekig várták a háztartások, hogy többet fogyaszthassanak, amit most a hitelekkel segítségével "valóra váltanak". Persze világszerte a fogyasztás simítását figyelhetjük meg – mutatott rá a racionális motívumra is Pogátsa.

A szociológus szerint már ki kellett volna kristályosodnia a rendszerváltozás utáni társadalmi viszonyoknak, a kedélyeknek már le kellett volna csillapodnia, ennek ellenére még ma is instabil időket élünk, ami a háztartások jövőképét, várakozásait is negatívan befolyásolják. Forián Szabó Gergely szerint a probléma részben abban gyökerezik, hogy a kilencvenes évek végén a lakosság úgy vélte, hogy az előttünk álló növekedés miatt bőven megéri eladósodni, de most kénytelen szembesülni azzal, hogy továbbra sem álltunk arra a hosszú távú növekedési pályára, amire mindenki számított.

"Eddig nem volt baj, de ez nem jelenti, hogy nem lesz a közeljövőben valódi probléma" – mondta Pogátsa Zoltán. Létezik egy kisebb valószínűségű, alternatív pálya Forián Szabó Gergely szerint is, amelyben az állam nem nyújtja azt a fajta gondoskodást, amire a háztartások számítanak, amivel nagyon nehéz helyzetbe kerülhet az ország, hiszen a háztartások ellehetetlenülése visszahat az államháztartás stabilitására is. "Néhány éve nagyon közel voltunk ehhez, és óriási mázlink volt, hogy sikerült elkerülnünk" – tette hozzá, de még nem vagyunk kint az alagútból.