Plasztikpénz: ahány bank, annyi szokás

Az OTP Bank tapasztalatai szerint a napi likviditáskezelésben a hitelkártya és a folyószámlahitel játszik domináns szerepet, de az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyi kölcsön is, amit szintén az indokol, hogy a hitelcélt nem kell megjelölni. Jellemző, hogy az ügyfelek által felvett hitelösszeg növekszik, a folyósításokban a devizahitelek dominálnak a forinthitelekkel szemben.

Bár folyamatosan a piac telítődésére számít a bankszakma, az igénylések növekedése figyelhető meg, ami a kormányzat bevételnövelő intézkedéseivel, illetve az árak emelkedésével magyarázható: az ügyfelek a megtakarításaik felhasználása mellett hitelből finanszírozzák a fogyasztásukat.

A napi pénzügyi likviditás menedzseléséhez megoldást nyújtó hitelkártyatermékek igénylésében az MKB stagnálást észlel. A banknál úgy vélik, az ügyfelek a makrogazdasági helyzet hatására alighanem elsősorban megtakarításaikat élik fel, vagy olyan típusú hitelterméket vesznek igénybe, amely hosszabb lejáratú, így az alacsonyabb törlesztőrészlet kevésbé terheli meg a havi kiadásokat.

A rugalmas pénzügyi lehetőséget nyújtó hitelkártya épp előnyéből fakadóan kevésbé számít stabil, kiszámítható hitelezési megoldásnak, így azt inkább az olyan ügyfelek veszik igénybe, akik tudatosan kezelik havi pénzügyeiket és élni tudnak a termék nyújtotta előnyökkel. Ez azonban a korábbi hitelkártya-értékesítéshez képest visszaeső tendenciát jelenthet.

A kártyahasználati szokásokban a legutóbbi időben nem tapasztaltak jelentős változást a Raiffeisen Banknál. A hitelkártyák igénylési tendenciája az Erste Banknál sem módosult. A használatnál azonban - tudtuk meg a pénzintézettől - szembetűnő, hogy a vásárlási tranzakciók dominanciája a teljes költésen belül egyre nagyobb.

Tapasztalataink összhangban vannak a hazai piacon megfigyelhető változásokkal - mondta el Komócsi Sándor, az UniCredit ügyvezető igazgatója -, azaz a hitelkártyák elfogadottsága és használata egyre jobban illeszkedik az ügyfelek mindennapos pénzügyi szokásaiba. E tapasztalatokat a statisztika egyértelműen igazolja: a hitelkártyák száma egyre jobban növekszik a hazai bankkártyapiacon, hiszen míg 2006 első félévében az összes kibocsátott kártya 17 százaléka volt hitelkártya, addig egy évvel később ez az arány már 20 százalékra növekedett. A hitelkártyával végrehajtott hazai fizetési forgalom ugyanekkor több mint 30 százalékkal nőtt.

A CIB-nél kiemelték, hogy a magyar kártyabirtokosok kártyahasználati szokásai évről évre pozitív irányba változnak, a hitelkártyapiac dinamikus növekedése pedig folyamatos. Szerintük ez részben annak is köszönhető, hogy a bankok egyre vonzóbb ajánlatokat tartalmazó hitelkártyaprogramokkal rukkolnak elő, miközben a hitelkártya-ismeretek folyamatosan fejlődnek. A bankok tapasztalatai azt mutatják, hogy ügyfeleik közel 45-50 százaléka minden hónapban, teljes mértékben megfizeti a bank számára a fordulónapon fennálló tartozás összegét.

Általánosságban megállapítható, hogy a klasszikus hitelkártya-birtokosok (nagyobb hitelkerettel rendelkezők) körében alacsonyabb a résztörlesztést teljesítők aránya, ők sokkal inkább igyekeznek a hitelkártya nyújtotta kamatmentes periódust kihasználni. A CIB teljes bankkártyaállománya jelenleg meghaladja a 370 ezer darabot, amelynek közel harmada a hitelkártya.