Gyengébb és ingatagabb lehet a forint

Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint a tegnapi, az eurózóna bankrendszerének likviditási terét szűkítő EKB-s szigorítás mellett a vártnál jelentősebb világgazdasági lassulás, és ennek a befektetői magatartásra gyakorolt hatása okolható a forint gyengülése miatt. Előtérbe került a kockázatkerülés, ezért a befektetők szabadulnak a kockázatosnak tartott befektetésektől, így a fejlődő gazdaságok devizáitól is. Eladási hullám söpör végig a világon, ami mind az ázsiai, mind a latin-amerikai, mind a kelet-európai devizák árfolyamát szinte egyszerre küldte a lejtőre.

Hosszabb, egy-két éves távon az határozza meg a nemzetközi hangulatot, hogy a világgazdasági lassulás mennyire hat a jelenleg még gyorsan növekvő fejlődő gazdaságokra, mint például Kínára, Oroszországra, Brazíliára. Ezek közül kerülhetnek ki a nagy vesztesek, csak jelenleg nem tudni, mikor és ki lesz az. A 2002-es argentin összeomlás óta nem volt látványos válság a fejlődő piacokon, ennek kockázatát a befektetők nem árazták be, ezért egy fejlődő gazdaság megroggyanása pánikot válthat ki. Mivel a befektetői várakozások nagyon hirtelen megfordulhatnak, ezért a devizák árfolyam-ingadozása megnő.

A forint árfolyamára a romló világgazdasági helyzet negatívan, a magas kamatszint és a javuló egyensúlyi helyzet pozitívan hat. Tartósan nem lehet gyenge forintra számítani, rövid távon viszont jelentős kilengések lehetnek. Például a külföldi befektetők augusztusban túl optimisták voltak a kedvező hazai adatokat látva, most a nemzetközi hangulat romlásával együtt pesszimistává váltak. Ez hasonló az év eleji helyzethez, amikor a januári optimizmus gyorsan átfordult negatívba február folyamán. Ezért nehéz megítélni, hogy az év hátralévő részében hogyan mozog a forint árfolyama.

A Magyar Nemzeti Bank óvatos, kiváró magatartása nyugtatóan hat a piacra, csökkenti annak volatilitását azzal, hogy rábízza a forint árfolyamának alakítását, és nem próbálja azt a saját kommunikációjával mozgatni. A piac továbbra is arra számít, hogy az infláció lassú javulásával legkorábban jövő év első negyedévében kerül sor a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére.

Még az idén el kellene kezdeni a kamatcsökkentést

Samu János, a Concorde elemzője szerint is elsősorban a nemzetközi és a régiós mozgások határozzák meg a forint árfolyamának rövid távú mozgását. Nyárig rendkívül pozitív volt a pénzügyi befektetők képe a régióról: a dinamikus cseh és lengyel növekedés, továbbá a magas magyar hozamok vonzották a pénzt. Sokan abban a hitben éltek, hogy a régióra nem hat az amerikai gazdaság megroggyanása, elválhat a régiós növekedés a romló nemzetközi tendenciáktól. Ez nem bizonyult reálisnak.

Továbbá az olajárak csökkenése miatt szűkült a fejlődő piacokon elhelyezhető pénz mennyisége. Eddig az olajexportőr országok állami alapjai a dollártól való függőség mérséklésére többek között a régiónkba helyezték ki forrásaikat.

Mindezek következtében a forint árfolyama valószínűleg nem fog visszatérni a 230 forint/euró alatti szintre, inkább a 240 fölött fog mozogni, egy 245 forintos centrum körül. Amennyiben több napig képes lesz a mostani szinten maradni a forint, akkor a 240-es szinten egy erős technikai támaszszint tud kialakulni, amit esetleges erősödésnél is nehéz lesz áttörni. Ezért év végére továbbra is egy 247 forintos szintet jelez előre.

A monetáris politikát Samu János szerint nem befolyásolja az árfolyam mostani kilengése. A dezinflációs folyamatot csak megerősítik a romló ipari értékesítési adatok és exportkilátások, a lefelé korrigált GDP adat, amely előbb-utóbb a bérezési dinamika csökkenésében is megmutatkoznak majd. A piaci várakozásoktól némileg eltérően Samu János szerint még az idén el kellene kezdeni a kamatcsökkenési ciklust.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!