Megnehezíti a papírmunka a szemétgazdálkodást

A hulladékokkal, illetve azok kezelésével kapcsolatban számtalan törvény, rendelet és hatósági határozat ír elő különféle kötelezettségeket, az adatszolgáltatástól a díjfizetésig. A szabályok megértése és betartása nem egyszerű feladat, ráadásul rengeteg adminisztrációs kötelezettséggel jár. A hulladékgazdálkodási szabályozás nem bonyolultabb, mint a számviteli vagy az adózási, de nyilvánvalóan szaktudást igényel, ezért az adószakértők mellett környezetvédelmi szakértők alkalmazását javasoljuk – mondták el a Napi Gazdaságnak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen (OKTVF).

Hiányzó motiváció

A multinacionális cégek, illetve a szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást koordináló szervezetek megengedhetik maguknak, hogy szakértőt alkalmazzanak, de a kis- és középvállalkozásoknak erre nem telik – véli Viszkei György. Az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint indokolt lenne az adminisztrációs kötelezettségek csökkentése, a jogszabályok még a különböző mentességeket sem adják meg alanyi jogon, még egy minimális hulladékot termelő virágboltnak is kérelmeznie kell. Az életműdíjas környezetvédő úgy véli, a vállalkozások érdekeltsége szemétügyben nem fokozható, mivel a szabályok kétszeresen – egyrészt termékdíjjal, másrészt bírságokkal – is fenyegetik őket, ám kiterjedtebb ellenőrzésre lenne szükség.

A hulladékgazdálkodás ellenőrzését végző OKTVF tisztában van vele, hogy kívánatos lenne a helyszíni jelenlét fokozása, erre azonban az ellátandó feladatok mennyisége és a rendelkezésre álló személyi feltételek alapján nincs lehetősége. A felügyelőség évente körülbelül ezer helyszíni ellenőrzést végez hulladékgazdálkodással kapcsolatban, és 2004 óta évente átlagosan 100–150 esetben szabott ki bírságot, összesen 800–900 millió forint értékben.

Visszatartó erő

A hulladékgazdálkodási szabályok megsértése esetén kivethető bírságok a felügyelőség szerint kellő visszatartó erőt jelentenek. A bírságok összege széles skálán mozog: amennyiben az arra kötelezett vállalkozás nem készít hulladékgazdálkodási tervet legfeljebb 12 ezer, ha veszélyes hulladékot szállít külföldre akár 1 millió forint is kiszabható. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint sok az adminisztrációs hiba, de a helyzet fokozatosan javul. A folyamatok nyomon követése érdekében 2004-ben elindítottak egy hulladékgazdálkodási információs rendszert, amelyben rögzítik az adatszolgáltatásra kötelezett termelők és hulladékkezelők jelentéseit is.