Most már utolsó Magyarország

A kelet-európai új EU-tagok 2006-ban a korábbi években megszokott dinamikus fejlődést mutatták. A gazdasági növekedés üteme a 8 ország átlagában 7,5 százalék volt.

Csak nálunk nincs dübörgés

Magyarország alig 4 százalékos növekedésével sereghajtó, miközben Észtország és Lettország 11 százalék fölötti ütemet produkált. Az egész régióban jellemző volt 2006-ban a hazai kereslet növekvő szerepe. Ezt a jövedelmek emelkedése, a javuló hitelfelvételi lehetőségek és a beáramló EU-s források okozták.

Idén Magyarországon kívül mindenhol folytatódik a dübörgés. A régió átlagos növekedési üteme 6,2 százalék lesz, szemben a nálunk várt szerény 2,3 százalékkal. A gazdasági növekedés mindenütt munkahelyteremtéssel jár a régióban, egyedül Magyarországon növekszik a munkanélküliség 2005-2007 között.

Távolódóban az eurótól

Szlovénia ez év elején bevezette az eurót. A régió többi országa egyelőre inkább távolodik az övezettől. A balti országokban növekszik az infláció a belső kereslet nyomása és külföldről importált inflációs sokkok miatt. Közép-Európában inkább az államháztartás jelent akadályt.

Bár Magyarország kivételével mindenütt 3 százalék alatt marad a büdzsé hiánya, politikai akarat nélkül sehol nem mernek érdemben hozzányúlni az államháztartás alapvető, strukturális problémáihoz. A 10 százalék körüli 2006-os magyar költségvetési hiány messze kilóg a régió 2,1 százalékos átlagából. Utolsó helyünk 2007-ben akkor is garantált, ha teljesülnek a hiánycsökkentési elképzelések.

Kockázatok a Baltikumban is

A folyó fizetési mérleg hiánya a balti országokban két számjegyű, ami aggodalomra adhat okot. A gyors béremelkedés nem csak az import iránti keresletet növeli, hanem rontja az export versenyképességét. Ráadásul a háztartások és vállalatok hitelfelvételét a bankok külföldről finanszírozzák.

Bármilyen hiteles is a balti országok árfolyamrögzítése, a külső adósságállomány növekedése előbb-utóbb kockázatossá válhat. E három ország szigorú költségvetési politikáját éppen a külső egyensúly védelme teszi szükségessé. Mivel a valutatanács mellett nem rendelkeznek önálló monetáris politikával, erre nincs is más eszközük.

A visegrádi országokban jóval csekélyebb külső egyensúlyhiány tapasztalható. Érdekesség, hogy Magyarországon a folyó fizetési mérleg javuló tendenciát mutat 2006-2007-ben. Ennek oka a fogyasztás és beruházások visszaesése, valamint a vártnál jobb export. Némi öröm az ürömben, hogy 2007-ben a nettó export ismét pozitívan járul majd hozzá a magyar gazdasági növekedéshez.