Lázár, Olimpia
-6 °C
-1 °C

Erősödő ellenszélben a magyar fellendülés

A magyar gazdasági növekedés 2007. évi mélypontja utáni talpraállásával kapcsolatban eleinte kifejezetten derűlátó nézetek is napvilágot láttak. Az optimizmusnak azonban az ICEG szerint mind kevesebb alapja van.

Az első negyedévi európai és hazai GDP-adatok nyilvánosságra hozatalát követően meglehetősen széles sávban kezdtek szóródni az idei évre becsült növekedési ütemek Magyarország vonatkozásában. Az elmúlt év ugyan óvatossá tette a kérdéssel foglalkozó szakembereket, ugyanakkor azonban az év első negyedében váratlanul jó külső konjunktúra a nettó export oldaláról kínált további élénkülési lehetőséget, a mezőgazdasági termelés alakulását illetően pedig több elemző is komoly, pozitív meglepetésre számított. (A KSH éppen ma közölte, hogy a vártnál gyengébb, 2,1 helyett 2 százalékos volt a növekedés a második negyedévben, igaz, ez még mindig jelentős, duplázást jelentő előrelépés az első negyedéves adathoz képest - a szerk.)

Technikai értelemben majdnem itt van a recesszió

A nemrégiben közölt második negyedévi euróövezeti GDP-adatok azonban mindenki számára világossá tették, hogy a külső konjunktúra alakulásából még nem tűnt el a "hard landing" (a nagy, recesszióval fenyegető visszaesés) lehetősége. Nem egyszerűen az ad okot aggodalomra, hogy az euró 1999-es bevezetése óta első ízben lett negatív az euróövezet GDP-jének negyedéves növekedési üteme,. hanem az is, hogy a bizalmi indexek alakulásából a harmadik negyedévre további visszaesés olvasható ki. Az Európai Bizottság Economic Sentiment Indicator (több ágazati bizalmi indexből előállított kompozit indikátor) indexe, mely az euróövezet éves GDP-növekedési ütemével különösen erős együttmozgást mutat, önmagában további 0,3 százalékos csökkenést vetít előre a harmadik negyedévben. Ugyanakkor az egyéb bizalmi indexek (pl. beszerzési menedzser indexek) is visszaesést valószínűsítenek, azaz az euróövezet az ún. technikai recesszió (két, egymást követő negyedévben mutatkozó visszaesés) állapotába kerülhet.

Ennek a "recessziónak" érdekes aspektusa, hogy az euróövezet nettó exportja eddig nem, vagy csak alig sínylette meg a globális gazdasági lassulást. Sőt , a kereskedelmi mérleg kisebb romlását inkább csak az importárak (elsősorban a nyersanyag és élelmiszerárak) jelentős emelkedése magyarázta, a volumenek tekintetében a nettó export növekedési hozzájárulása még pozitív volt a második negyedévben. A lassulás okaiként így a beruházások és a lakossági fogyasztás visszaesését, valamint a készletfelhalmozás növekedési ütemének erős csökkenését lehet megjelölni. Egymás mellé helyezve az első és a második negyedévre vonatkozó adatokat, feltűnhet, hogy az első negyedévben valószínűleg jelentős előrehozott beruházásra és készletfelhalmozásra került sor, így a második negyedév erős visszaesése is részben ennek a hatásnak tulajdonítható.

Ez persze csak annyival helyezi kedvezőbb megvilágításba a képet, hogy a konjunktúra ilyen ütemű visszaesésére nem kell hosszabb távon számítani, de egészében továbbra sem rózsásak a kilátások. A legtöbb elemző az idei növekedési ütemeken éppen ezért csak kevesebbet vágott, 2009-re azonban többnyire jelentősen lefaragtak korábbi előrejelzési számaikból. Az egyetlen pozitív jelzés jelenleg az, hogy az infláció erősödése vélhetően elérte a csúcspontját, és az inflációs veszély enyhülése az év második részében már a monetáris enyhítés lehetőségét is felveti, amely középtávú kifutásban adhat némi impulzust a reálgazdaságnak.

Exportfüggőben

A magyar gazdaságot illetően ezek a folyamatok erősen növelik a bizonytalanságokat. A külső konjunktúrától függő nettó export rövidtávú dinamikájában már világosan kirajzolódnak a lassulás jelei, s bár 2008 egészében még javulás mutatkozhat a tavalyi évhez képest, 2009-re már komolyabb romlás várható. Némileg enyhíti a helyzetet, hogy a visszaesés várható mértéke az euróövezet déli tagállamaiban a legmagasabb, a legnagyobb külkereskedelmi partnerünknek számító Németországban valamelyest ugyanakkor visszafogottabban zsugorodik a gazdaság. Az alábbi ábrán az euróövezet és Magyarország GDP-jének negyedéves növekedési ütemei láthatóak.

Exportunknak mind nagyobb része azonban nem az euróövezet gazdaságaiba, hanem az EU keleti tagállamaiba illetve egyéb kelet-európai országokba irányul. Ezekben alapvetően továbbra is erős konjunktúrát tapasztalhatunk: Románia éves GDP-növekedése például többéves csúcsot döntött a második negyedévben, és a visegrádi országok, valamint Oroszország és Ukrajna gazdasága is jó ütemben fejlődik. A növekedés dinamikája azonban az említett gazdaságokban is a vártnál erőteljesebben csökkenhet 2009-ben, főként azokban, ahol a magas növekedési ütemekhez a külső egyensúly felborulása társul (elsősorban Románia és Ukrajna).

Így, bár a növekedési ütemek az EU keleti gazdaságaiban továbbra is jóval magasabbak lesznek az euróövezet átlagánál, egészében megerősítik azt a képet, hogy 2009-ben az eddig vártnál jóval erőteljesebben fékeződik a külső kereslet. Így a magyar gazdaság növekedési üteme 2008-ról 2009-re vélhetően lényegesen kevésbé javul majd. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy jövőre szinte bizonyosan 3 százalék alatt marad a GDP bővülése, így a 2006-2007. évi növekedési sokkból való talpraállás ideje jelentősen elhúzódhat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!