Erősödő ellenszélben a magyar fellendülés

Az első negyedévi európai és hazai GDP-adatok nyilvánosságra hozatalát követően meglehetősen széles sávban kezdtek szóródni az idei évre becsült növekedési ütemek Magyarország vonatkozásában. Az elmúlt év ugyan óvatossá tette a kérdéssel foglalkozó szakembereket, ugyanakkor azonban az év első negyedében váratlanul jó külső konjunktúra a nettó export oldaláról kínált további élénkülési lehetőséget, a mezőgazdasági termelés alakulását illetően pedig több elemző is komoly, pozitív meglepetésre számított. (A KSH éppen ma közölte, hogy a vártnál gyengébb, 2,1 helyett 2 százalékos volt a növekedés a második negyedévben, igaz, ez még mindig jelentős, duplázást jelentő előrelépés az első negyedéves adathoz képest - a szerk.)

Technikai értelemben majdnem itt van a recesszió

A nemrégiben közölt második negyedévi euróövezeti GDP-adatok azonban mindenki számára világossá tették, hogy a külső konjunktúra alakulásából még nem tűnt el a "hard landing" (a nagy, recesszióval fenyegető visszaesés) lehetősége. Nem egyszerűen az ad okot aggodalomra, hogy az euró 1999-es bevezetése óta első ízben lett negatív az euróövezet GDP-jének negyedéves növekedési üteme,. hanem az is, hogy a bizalmi indexek alakulásából a harmadik negyedévre további visszaesés olvasható ki. Az Európai Bizottság Economic Sentiment Indicator (több ágazati bizalmi indexből előállított kompozit indikátor) indexe, mely az euróövezet éves GDP-növekedési ütemével különösen erős együttmozgást mutat, önmagában további 0,3 százalékos csökkenést vetít előre a harmadik negyedévben. Ugyanakkor az egyéb bizalmi indexek (pl. beszerzési menedzser indexek) is visszaesést valószínűsítenek, azaz az euróövezet az ún. technikai recesszió (két, egymást követő negyedévben mutatkozó visszaesés) állapotába kerülhet.

Ennek a "recessziónak" érdekes aspektusa, hogy az euróövezet nettó exportja eddig nem, vagy csak alig sínylette meg a globális gazdasági lassulást. Sőt , a kereskedelmi mérleg kisebb romlását inkább csak az importárak (elsősorban a nyersanyag és élelmiszerárak) jelentős emelkedése magyarázta, a volumenek tekintetében a nettó export növekedési hozzájárulása még pozitív volt a második negyedévben. A lassulás okaiként így a beruházások és a lakossági fogyasztás visszaesését, valamint a készletfelhalmozás növekedési ütemének erős csökkenését lehet megjelölni. Egymás mellé helyezve az első és a második negyedévre vonatkozó adatokat, feltűnhet, hogy az első negyedévben valószínűleg jelentős előrehozott beruházásra és készletfelhalmozásra került sor, így a második negyedév erős visszaesése is részben ennek a hatásnak tulajdonítható.

Ez persze csak annyival helyezi kedvezőbb megvilágításba a képet, hogy a konjunktúra ilyen ütemű visszaesésére nem kell hosszabb távon számítani, de egészében továbbra sem rózsásak a kilátások. A legtöbb elemző az idei növekedési ütemeken éppen ezért csak kevesebbet vágott, 2009-re azonban többnyire jelentősen lefaragtak korábbi előrejelzési számaikból. Az egyetlen pozitív jelzés jelenleg az, hogy az infláció erősödése vélhetően elérte a csúcspontját, és az inflációs veszély enyhülése az év második részében már a monetáris enyhítés lehetőségét is felveti, amely középtávú kifutásban adhat némi impulzust a reálgazdaságnak.

Exportfüggőben

A magyar gazdaságot illetően ezek a folyamatok erősen növelik a bizonytalanságokat. A külső konjunktúrától függő nettó export rövidtávú dinamikájában már világosan kirajzolódnak a lassulás jelei, s bár 2008 egészében még javulás mutatkozhat a tavalyi évhez képest, 2009-re már komolyabb romlás várható. Némileg enyhíti a helyzetet, hogy a visszaesés várható mértéke az euróövezet déli tagállamaiban a legmagasabb, a legnagyobb külkereskedelmi partnerünknek számító Németországban valamelyest ugyanakkor visszafogottabban zsugorodik a gazdaság. Az alábbi ábrán az euróövezet és Magyarország GDP-jének negyedéves növekedési ütemei láthatóak.

Exportunknak mind nagyobb része azonban nem az euróövezet gazdaságaiba, hanem az EU keleti tagállamaiba illetve egyéb kelet-európai országokba irányul. Ezekben alapvetően továbbra is erős konjunktúrát tapasztalhatunk: Románia éves GDP-növekedése például többéves csúcsot döntött a második negyedévben, és a visegrádi országok, valamint Oroszország és Ukrajna gazdasága is jó ütemben fejlődik. A növekedés dinamikája azonban az említett gazdaságokban is a vártnál erőteljesebben csökkenhet 2009-ben, főként azokban, ahol a magas növekedési ütemekhez a külső egyensúly felborulása társul (elsősorban Románia és Ukrajna).

Így, bár a növekedési ütemek az EU keleti gazdaságaiban továbbra is jóval magasabbak lesznek az euróövezet átlagánál, egészében megerősítik azt a képet, hogy 2009-ben az eddig vártnál jóval erőteljesebben fékeződik a külső kereslet. Így a magyar gazdaság növekedési üteme 2008-ról 2009-re vélhetően lényegesen kevésbé javul majd. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy jövőre szinte bizonyosan 3 százalék alatt marad a GDP bővülése, így a 2006-2007. évi növekedési sokkból való talpraállás ideje jelentősen elhúzódhat.