Valér
-2 °C
0 °C

Túlhevült 'kárpáti karakál'

A második negyedévben ismét kimagasló növekedést produkált a román gazdaság, a GDP 9,3%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. Impozáns növekedés? Tagadhatatlan. Hosszú távon fenntartható? Aligha.

(A karakál vagy sivatagi hiúz (Caracal caracal, régebben Felis caracal) egy közepes termetű afrikai és ázsiai macskaféle.)

A múlt hét elején tette közzé a Román Statisztikai Hivatal a második negyedéves növekedés előzetes adatát, mely szerint a román bruttó hazai termék 9,3%-kal nőtt ebben az időszakban, éves szinten. Ez felülmúlja az első negyedéves 8.2%-os növekedést, a gazdasági növekedés tehát látványosan gyorsult ebben az időszakban. Románia növekedése jelenleg a leggyorsabb az EU-ban és lényegesen gyorsabb az EU-s átlagnál, vagyis a gazdaság gyors ütemben zárkózik fel fejlettebb tagtársaihoz. Emiatt gyakran születnek igencsak optimista nyilatkozatok, amelyek a román gazdaság felzárkózását a reálisnál jóval hamarabbra teszik.

A magyar sajtóban is megjelennek olyan vélemények, hogy Románia hány éven belül éri utol, illetve hagyja le Magyarországot az egy főre jutó GDP-t nézve. Ezek a megállítások általában abból indulnak ki, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendkívül szerény, 2% körüli növekedési ütemet produkál, míg Románia tartani tudja a jelenlegi tempót. Ez esetben, 7%-os román növekedéssel számolva kevesebb, mint 10 év is elegendő lenne. De Magyarország valóban 2%-kal növekszik-e hosszabb távon, illetve fenntartható-e a mostani román száguldás? Az alábbiakban a kérdés második felére keressük a választ, a magyar gazdasággal számtalan elemzés foglalkozik.

Mi hajtja a román gazdaságot?

A második negyedéves román növekedési adat az elmúlt 14 negyedév legmagasabb értéke. A növekedés fő motorja továbbra is a belső kereslet. A fogyasztás 10% felett bővül, míg a beruházások rendkívüli mértékben 30%-ka növekednek. Előbbit a gyors, 20% feletti bérnövekedés, illetve a hitelfelvételi "boom" hajtja, míg a beruházások gyors növekedését részben a külföldi befektetők számára vonzó üzleti környezet, részben pedig a megugró lakásépítések serkentik. Ez utóbbit kínálati oldalon az építőipar száguldása erősíti meg, hiszen a szektor 34%-kal növekedett a második félévben. Kedvező a román gazdaság számára az is, hogy a mezőgazdaság a tavalyi rossz teljesítményt követően (17%-os visszaesés) idén újra jó évet zárhat. (Az alábbi ábra a negyedéves növekedési adatok alakulását mutatja 2001-2008 között)

Melyek a fő problémák?

A növekedés töretlennek tűnik, az elmúlt 30 negyedévből mindössze két esetben volt 4% alatti a növekedés. A belső kereslet által húzott igen dinamikus növekedésnek azonban ára van.

Egyik legfőbb makrogazdasági kihívás ma Romániában a magas infláció. 2007 második felében Európa más országaihoz hasonlóan a magas élelmiszer és olajárak mellett az élénk, kétszámjegyű növekedést felmutató fogyasztás is felnyomta az inflációt, amely 2008 közepén már meghaladta a 8%-ot is. Mindemellett a jegybank évvégére kitűzött inflációs célja 3,8% (ą1%-pontos sávval), bizonyosan nem lesz tartható. Sőt, a jövő évi 3,5%-os célt is jó esetben felülről közelítheti a jövő évi infláció, a látható inflációs pálya alapján.

A román jegybank természetesen igyekezett lépéseket tenni, hogy megállítsa az infláció emelkedését, melynek következtében 2007 ősze óta valamennyi kamatdöntő ülésen kamatot emeltek. Az akkor 7%-ról mára 10.25%-ra. Ezzel Románia büszkélkedhet a legmagasabb kamatszinttel az EU-ban. Még egy kamatdöntő ülés lesz 2008-ban, és várhatóan akkor is kamatemelésre kényszerül a jegybank, tovább növelve a már most is magas kamatszintet.

A megugró infláció mellett a külső egyensúlytalanság is komoly problémát okoz. 2007-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 14%-a fölé kúszott, alapvetően a magas külkereskedelmi hiánynak köszönhetően. Az élénk belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások jelentős importkeresletet indukálnak. Való igaz, hogy az országba jelentős mértékben érkezett külföldi tőkebefektetés, azonban ez egyre kisebb mértékben képes finanszírozni az óriási hiányt. A külső egyensúlyhiány egyik következménye volt a gyengülő román valuta, mely folyamat 2007 második felében kezdődött. 2007 július elején egy euró 3.11 román lejt ért, egy évvel később 3.65 lejt, ez 17%-os gyengülés. Ez kétségkívül jót tett az exportszektornak, amely talán ébredni látszik csipkerózsika álmából 2008 első néhány havi előzetes adatai alapján, azonban e tényező is az infláció emelkedését serkentette.

Végül megemlítendő a költségvetés helyzete is. A román költségvetési hiány "hagyományosan" alacsony volt az elmúlt időszakban, a GDP 3%-a alatt maradt. 2008 azonban választási év, novemberben parlamenti választásokat tartanak, és emiatt a költségvetési fegyelem lazulhat, ami tovább hevítheti a száguldó gőzmozdonyt.

Mi várható?

A román gazdaság túlhevült állapotban van. Az infláció felpörgött, kétszámjegyű a reálbér-növekedés, hitelfelvételi boom jellemzi a gazdaságot, és ezek miatt az importkereslet is rendkívül magas. Figyelembe véve, hogy a jegybank további (várhatóan 50 bázispontos) kamatemelésre fog kényszerülni a magas infláció miatt, a folyó fizetési mérleg hiánya 15% körülire nőtt, illetve, hogy a termelékenységi szint növekedését jóval meghaladó bérnövekedés jellemző a mai román gazdaságra, világosan látszik, hogy a mostani helyzet nem fenntartható.

Emellett a külső környezet is kedvezőtlen irányba fejlődik. Egyrészt a főbb exportpartnerek növekedési kilátásai egyre borúsabbnak tűnnek. Másrészről a magas külső hiány külső finanszírozása is egyre nehezebb.

Általános vélekedés a román gazdasággal kapcsolatban, hogy hosszú távon a potenciális növekedés éves szinten 5-6%-os. 2008-ban ezt a lécet még lendületből átugorja a gazdaság, a mostani lendület kitart év végéig bizonyosan. 2009-re azonban nagy valószínűség szerint az idei 7-8%-os tempóról a gazdaság 5%-os növekedési ütemre, vagy akár az alá is lassulhat. Nagy kérdés, hogy milyen formában történik meg mindez. Önmagában a szigorú monetáris politika nem lesz elég a "puha landoláshoz".

Fontos kérdés az is, hogy a külföldi befektetők meddig tartják biztonságosnak, hogy román valutában tartsák a pénzüket, figyelembe véve a magas külső egyensúlyhiányt. Ez esetben azonban az a tény, hogy az ország tagja az EU-nak, valamelyest mérsékli a kockázatot. Ha nem volna Románia a klub tagja, bizonyosan jobban ki lenne téve a román valuta a külföldi szereplők kénye-kedvének.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!