Igénytelenül vásárlunk

Az elmúlt négy évben 160 százalékkal bővült Magyarországon a hipermarketpiac, s a 2000-es 11 százalék után 2004-ben 26 százalékos piaci részesedést tudhatott magáénak ez a kiskereskedelmi szektor. A rohamos bővülés ellenére további erőteljes növekedési potenciál rejlik az ágazatban - derül ki az AC Nielsen piackutató felméréséből.

Nálunk kevesebb

Erre abból következtet a társaság, hogy a cseh és a lengyel piacon sokkal több hipermarket működik, nemcsak abszolút értékben, hanem a lakosság arányában is. Az AC Nielsen szerint a magyar fogyasztó konzervatív, legalábbis a cseh és a szlovák vásárlóhoz képest. Amíg ott a vásárlóerő kétharmada jelentkezik nagy alapterületű áruházakban, addig itthon ez az arány 56 százalék.

Jóllehet a megkérdezettek mindössze 13 százaléka ragaszkodik a hagyományos beszerzési csatornákhoz, vagyis a kis alapterületű kényelmi üzletekhez, ám a vásárlók 31 százaléka használja egyaránt a kis és nagy alapterületű áruházakat. Nem meglepő módon a magyar fogyasztó elsősorban azért megy hipermarketbe, mert nagy választékot keres.

Ezzel szemben a régió más országaiban a választás fő szempontja a hipermarketek elhelyezkedése, vagyis közelsége. Nálunk ez csak a második választási szempont. A kutatásból kiderül, hogy a magyar vásárló nem „szórakozásból" vásárol hipermarketben, azt csak és kizárólag egyszerű árubeszerzésnek tekinti.

A hipermarket-választásban fontos szerepet játszik az üzletek tágas tere és folyamatos promóciós szolgáltatása, ám a vevőket kevésbé érdekli a kiszolgálás színvonala és a pénztárnál való várakozás. (Ez utóbbi két dolgot a Nyugat-Európában folyamatosan tökéletesítik, rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek az üzletláncok ezekre a szolgáltatásokra.) Magyarországon a vásárlók 11 százaléka igyekszik elkerülni a hipermarketeket.