Friderika
13 °C
29 °C

Nyakunkon az adósságcsapda

2008.04.24. 07:51
Idén még teljesítheti az általa kitűzött államháztartási hiánycélt a magyar kormány, de 2009-től nemhogy tovább csökkenne a deficit, hanem a 2010-es választások miatt jelentősen emelkedhet - vázolja a borús kilátást a hivatalosan ma közzétett elemzésében az egyik legnagyobb tekintélyű nemzetközi pénzügyi szervezet. Az Institue of International Finance (IIF) előrejelzése szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) idén és jövőre is további kamatemeléseket kell végrehajtani, hogy elérhető legyen az általa kitűzött közép távú inflációs cél.

Az 1983-ban 38 nagy nemzetközi bank által alapított IIF az elmúlt két évtized tapasztalataira alapozva ismét intenzív választási osztogatás kialakulásától tart. Előrejelzése szerint az idei évre tervezett 4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány jövőre 4,6 százalékra, 2010-ben 6,5 százalékra ugorhat. Ezzel szemben a konvergenciaprogramban 2009-re 3,2 százalékos, 2010-re 2,7 százalékos deficitcél szerepel (utóbbi már az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumnakmegfelelő mérték lenne).

Az IIF szerint 2008-2010 között évente átlagosan csupán 2 százalék körüli ütemben nőhet a magyar gazdaság részben amiatt, mert a várhatóan erőteljes fiskális politikai lazítást a monetáris politika kamatemelésekkel igyekszik ellensúlyozni. A banki hátterű intézmény előrejelzése szerint az MNB-nek idén további 50 bázispontos, míg jövőre legalább 100 bázispontos kamatemelést kell végrehajtania.

Az IIF ezt a Magyarországtól elvárt kockázati prémium várható emelkedésével, illetve az Európai Központi Bank jövőre várható kamatemelésével magyarázza. Az IIF szerint 245-250 közötti forint/euro árfolyam mellett 2009 végére, 2010 elejére elérhető az MNB inflációs célkitűzése.

Az IIF szakértői annak veszélyét látják, hogy egy adósságcsapdához hasonló finanszírozási nyomást egyre nehezebb lesz elkerülnie Magyarországnak a lassú gazdasági növekedéssel, illetve az emelkedő országkockázati prémiummal kapcsolatos kilátások miatt, amely keretek együttesen növelhetik az ország hitelfelvételének költségeit.

A pénzügyi szervezet szakértői szerint az adósságcsapdára hasonlító helyzet különösen igaz lehet abban az esetben, ha a befektetők arra a következtetésre jutnak, hogy a szükséges kiadási reformokat csak akkor hajtja végre a kormány, ha a finanszírozási nyomás az elmúlt években tapasztaltnál is erősebb lesz és tovább tart; azaz ha úgy ítélik meg, hogy csak egy hitelezési krízis bírhatja rá a magyar politikai elitet a nadrágszíj tartós meghúzására.