A kenyér nem lesz olcsóbb

2007.08.28. 17:03
Számos kockázatot lát az MNB a korábbi jelentésben szereplőnél amúgy is kedvezőtlenebb inflációs pályán, de az egyszeri sokkhatások után 2009-re így is 3 százalék alá mehet az árdrágulás. Ez csak azt jelenti: a 2008-as bázishoz képest már kis ütemű lesz a növekedés, ám az élelmiszerek ára magasan marad.

A tapasztalatok szerint a magyar élelmiszerárak a sokkokra nagyobb kilengésekkel reagálnak, mint az akár az EU-s, akár csak a környező országokban jellemző – hívták fel a figyelmet az MNB szakértői a hétfőn publikált inflációs jelentés részletes bemutatásakor. A múlt számai azt is megmutatják: ha a feldolgozatlan élelmiszer-alapanyagok ára csökken is, mint arra például jövőre, ha nem lesz az ideihez hasonló aszályos év, számítani lehet, a kész termékek ára csak felfelé követi az alapanyagokét. Amikor például a búza és a liszt ára csökkent, a kenyéré inkább csak nem emelkedett, hanem stagnált az elmúlt években.

Azaz arra nem lehet számítani, hogy az élelmiszerek ára az ősszel várt emelkedés után jövőre, az alapanyagárak esetlges csökkenésével nominálisan is lefelé indul. Ez az inflációs pályára nézve mégis egyszeri sokkot jelent: a mostani áremelkedés 2008 második felére már beépül a bázisba, így a fogyasztói árindex csökkenése csak eltolódik, de az ív nem módosul jelentősen.

Míg az infláció esetében az esetleges tartós élelmiszerár-növekedés mellett az olajárak emelkedése és az inflációs várakozás magas szinten maradása jelent felfelé mutató, azaz a tervezett, 2009 végére 3 százalék alá kerülő görbére nézve negatív kockázatot, a gazdasági növekedést a jelenleg vártnál kevésbé visszaesett fogyasztás érintheti kellemetlenül. Hiába látszik számszerűen teljesülni a Pénzügyminisztérium 2,2 százalékos idei GDP-növekedési prognózisa, a fiskális politika azzal számolt, hogy a visszaesés jelentős részben a fogyasztás kényszerű visszafogásából származik majd.

Alapvető különbség a mostani kiigazítás és a Bokros-csomag között, hogy az elmúlt több mint tíz évben megteremtődött a lehetősége a fogyasztás elsimításának, azaz a hitelből történő vásárlásnak. Ennek hátulütője, hogy miközben most, amikor a beruházások visszaesése amúgy is a vártnál nagyobb mértékben járul hozzá a növekedés drasztikus visszaeséséhez, ezt a fogyasztás újbóli meglódulása is csak a vártnál később lesz képes ellensúlyozni. A hiteleket ugyanis vissza kell fizetni, és ez a futamidő alatt csökkenti a vásárlóerőt.