A magyar vállalatvezetők fontosnak tartják a reputációt, mégsem készülnek a megvédésére – derül ki a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadócégnek a Figyelővel és a Szonda Ipsosszal közösen készített felméréséből. A kutatás szerint a magyar cégvezetők átlagosan több mint 50 százalékra becsülik a hírnév hozzájárulását a vállalat értékhez.
A 2008 őszén lefolytatott felmérés szerint a hazai cégvezetők szinte egyöntetűen nagy hangsúlyt helyeznek a vállalat jó hírnevére az üzleti életben: 96 százalékuk fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartja, hogy egy cégnek milyen a reputációja.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a cégvezetők szerint a vállalatok értékének mintegy 51 százalékát teszi ki a hírnév. Ez az érték valamivel kevesebb, mint a 63 százalékos nemzetközi átlaga, és azt sugallja, hogy a magyar vállalatvezetők némileg alábecsülik a hírnév fontosságát.
Dr. Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép- és kelet-európai ügyvezető igazgatója szerint a nemzetközi trendhez hasonlóan Magyarországon is mind többen ismerik fel a vállalati hírnév stratégiai jelentőségét. A hírnév azt mutatja, hogy egy vállalatot milyen pozitívan vagy negatívan ítél meg üzleti környezete: vásárlói, üzleti partnerei, munkavállalói vagy a média. A jó hírnév magas bevételt, lojális munkavállalókat és magas részvényárfolyamot jelent.
A hírnévromlás mindig mással történik
A felmérés szerint a magyar vállalatoknak mintegy kétharmada már megtapasztalta hírneve romlását. De érdekes módon eközben csak 29 százalékuk gondolja úgy, hogy vállalata hírnevét veszély fenyegeti az elkövetkező években. Az erre vonatkozó nemzetközi adat 31 százalék.
Dr. Szűcs Ervin szerint míg nemzetközi szinten a hírnévkockázatot (a természeti csapást, politikai kockázatot és humántőke-kockázatot megelőzően) a legjelentősebb üzleti kockázatnak tekintik, a magyar cégvezetők alulértékelik a vállalatot fenyegető veszélyeket. A felmérésből kitűnik, hogy a magyar vállalatvezetők szerint a válság az a rossz, ami valaki mással történik. Hiszen míg a válaszadók közel kétharmada vallotta be, hogy vállalata életében előfordult már hírnévromlás, mindössze 29 százalék számít hasonló fordulatra a közeljövőben. A válsággal már szembenézni kényszerültek magas száma azonban azt mutatja: senki sem érinthetetlen.
Hasonló sajátos optimizmusra vall, hogy a megtépázott imázsú vállalatok szerint egy szűk esztendő alatt (11,3 hónap) helyreállítható a hírnévromlás. A Weber Shandwick 2007-ben végzett nemzetközi felmérése szerint ezzel szemben a világ vállalatainak vezetői Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában egyaránt mintegy 3,5 évre teszik a hírnév visszaszerzéséhez szükséges időt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
