Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Még borúsabb prognózisra készül az IMF

2009.01.22. 23:48
Jó ha 2013-ra visszakapaszkodik Magyarország a 2004-es szintre, legalábbis ez derül ki az IMF még novemberben lezárt országjelentéséből. Ráadásul az IMF most módosítani készül prognózisát, hiszen a Valutaalap mínusz 1 százalékos növekedéssel kalkulált, ám az előrejelzések már 2,5 százalékról szólnak, és a pesszimista vélemények szerint lehet ebből 4 százalék is. Elvileg a parlament rendkívüli ülésén minden kiderül, ám több szocialista forrásunk szerint főként politika lesz.

Belső szocialista félelmek szerint nem áll meg az idei GDP csökkenés a Gyurcsány Ferenc által belebegtetett 2,5 százaléknál, hanem 3, legrosszabb esetben pedig 4 százalékra is felkúszhat. Erre rímmel, hogy Simor András már a nyilvánosan is azt becsülte, hogy a GDP 2009-ben több mint 2,5 százalékkal apad, igaz a jegybankelnök nem számszerűsítette félelmeit. Annyi mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is átírja Magyarországra vonatkozó prognózisát. Ezt persze már önmagában a 2,5 százalékos GDP csökkenés is indokolná, hiszen az IMF novemberi országjelentésében még 1 százalékkal számolt. Ahogy a magyar kormány is ezt az adatot szerepeltetette az IMF-nek november 4-én küldött segítségkérő levelében, az Index információi szerint nem véletlenül. Ugyanis forrásaink szerint a kabinet az IMF november 4-ére formába öntött országjelentésből dolgozott: vagyis lényegében megkapták november 4-én az IMF-dokumentumot és annak számait írták be a segítségkérő levélbe.

Az igazi kérdés persze az, hogy most miként módosítja elvárásait az IMF. Az igazság pillanatának elvileg az Országgyűlés jövő csütörtökön kellene eljönnie, legalábbis a miniszterelnök, engedve a parlament költségvetési bizottságát elnöklő fideszes Varga Mihály kérésének, azt ígérte, hogy a kormány részletes, a valóságot feltáró akciótervvel szolgál majd január 29-én. Megjegyzendő, több szocialista politikus szerint azért konkrétumtömegre senki ne számítson, a disputa inkább a politikai általánosságok szintjén zajlik majd. Pedig lenne miről beszélni, az IMF már novemberben meglehetősen kemény jövőképet rajzolt fel Magyarországnak akkori, 7 év szocialista kormányzás után készült országjelentésében.

Itt van például a GDP-növekedés szintje, 2004-ben például még évi 4,8 százalékkal pörgött, 2006-ban már csak 3,9 százalékot tudott Magyarország, aztán 2007-ben pedig 1,1 százalékra sorvadt ez a mutatószám. Idén még gyengébben muzsikálhatunk, a piaci elemzők 0,7-1 százalékra becsülik a tavalyi GDP-bővülést (végleges számok még nincsenek.) Tavaly ősszel aztán beütött a válság, aminek következtében a kormány 1 százalékos visszaesésre számított, most már 2-3 százalék közötti recesszióról szólnak a kormányzati irányból kiszivárogott hírek, ám most az említett 4 százalék is felmerült. Az IMF eredeti (mínusz 1 százalékhoz kötött) előrejelzése szerint a GDP 2010-ben 0,6 százalékkal nőtt volna, 2011-ben ez a szám 1,9 százalék körül alakult volna, és 2013-ra közelítette volna meg a 4 százalékot (ehhez hasonló szintet Magyarország 2003-ban produkált). Igaz, vélekednek elemzők, ha a GDP növekedés az idén nagyon beszakad, az nem zárja ki, hogy Magyarország tartsa, vagy túl is lépje az IMF-jelentésben tervezett GDP-növekedést a következő években, ugyanis mélyről könnyebb építkezni.

A GDP-felpörgetéséhez nyilvánvalóan az export megerősödésére lenne szükség, csakhogy ez ügyben az IMF szerint nem túl rózsások a kilátások még a novemberi jelentés alapján sem, márpedig a hamarosan megjelenő új IMF-prognózis borúsabb kilátásokat fog tartalmazni az IMF-vezér minapi jelzése alapján. Míg 2005-ben az export 11,5 és 2006-ban 19 százalékkal növekedett 2008-ra ez a tempó 7,6 százalékosra szelídült, 2009-ben pedig 2,1 százalékról szól a jóslat, hogy aztán az IMF becslései szerint 4,6 százalékra kapaszkodjon vissza. A csökkenésért elsősorban a magyar exportcégek felvevőpiacait ledózeroló válság a felelős, illetve az IMF kalkulációiban szerepet játszhat, hogy a krízist várhatóan számos magyar exportvállalkozás nem éli túl. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, illetve a hazai cégek életben tartásához, magyarázzák az Index forrásai, egy erőteljes bankrendszerre van szükség.

Ahogy ezt az IMF is kiköti, a hitel egy részét a bankrendszer megerősítésére kell fordítani. Az IMF elemzése szerint erre a célra egyébként 600 milliárd forintot lenne célszerű elkülöníteni (a magyar bankmentő-csomagban is pont ez a summa szerepel, felét tőkeemelésre, másik felét garanciavállalásra használhatná az állam), a s a két legnagyobb hazai bank között 2:1 arányban a tőkeemelési részt jelentő 300 milliárd forintot dobna szét a Valutaalap. Az Index forrásai szerint a kérdés az, milyen módon juttatja célba ezt a pénzt a kormány. Azaz a kabinet bevásárolja-e magát a pénzintézetekbe, és így teljesen állami eszközökkel próbálja serkenteni a gazdaságot, vagy hagyja, hogy az a piac törvényei szerint működjön.

Mindenesetre forrásaink szerint ha a forint tovább gyengül az euróval szemben, akkor tavasszal lehet szükség a bankmentő-csomag beélesítésére. Erre a jelek szerint futja is, hiszen az IMF és az Európai Központi Bank már decemberben átutalt 5, illetve 2 milliárd eurót, ami pedig a további pénzek ütemezését illeti: márciusban az IMF 2,5, az ECB 2, a Világbank pedig 0,5 milliárd eurót küld. Júniusban az IMF 1,5 , az ECB 1,5, a Világbank pedig 0,5 milliárd eurót utal. Szeptemberben a az IMF 1,5, az ECB pedig 1 milliárd eurót postáz, Magyarországnak, majd a Világbank decemberben 1,5, és 2010 első negyedévében 0,5 milliárd euróval jön még Magyarországnak.

A gazdaság igazi védelmét azonban nem a bankmentés és a nemzetközi hitel garantálná, hanem az, ha Magyarország csatlakozhatna az eurózónához. Az uniós kritériumok többségét Magyarország vélhetően egyelőre tudja tartani, például ha a kormány, hogy kezelje a költségvetés 200 milliárd forintos lyukát, csak részben foltozza be, kisebb részt pedig a hiánynöveléssel „tüntet el”, 2,6-ról 2,9 százalékra tornászva fel a deficitet, akkor sem lépi túl az engedélyezett hiánykorlátot. Ami az inflációs követelményt illeti, az IMF úgy számolt novemberben, hogy 2008-ban 5,2 százalék, 2009-ben 4,5 százalék, 2010-ben 3 százalék, azt követően pedig minden évben 3,2 százalék lesz a pénzromlás üteme. Így forrásaink szerint Magyarország akkor is hozhatja a szintet nagy erőfeszítés nélkül (az eurókritérium a három legkisebb inflációjú EU-tagország átlagát legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg az aspiráló állam pénzromlási üteme, így a kritérium ma valahol 3 százalék környékén lehet), ha az említett 200 milliárd részbeni pótlására a kormány megemeli 1 százalékkal az áfát, s ezzel párhuzamosan az infláció is feljebb kúszik 0,4-0,6 százalékkal az idénre várt 2-2,5 százalék közötti szintről.

Ami a harmadik legfontosabb követelményt illeti, ott már csehül áll Magyarország, ugyanis az államadóság és a GDP aránya nem lépheti át a 60 százalékot. Ezt egyébként 2004-ben (59,4 százalék) már hozta is az ország, ám 2006-ban ez a mutatószám már 65,6 százalék volt, s 2009-re 70,1 százalékra kúszott fel. És leghamarabb 2013-ra csökken 60 százalék alá, így elvileg csak akkor léphetne be Magyarország az euró előszobájába, ahol két évet kellene várni, míg valóban euróban fizethet a magyar, úgy 2016-ban. Ám forrásaink szerint azért nem biztos, hogy ennyire elhúzódik az uniós pénzre való átállás, ugyanis Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja azt ígérte, és így szól a szabály is, hogyha az államadóság és a GDP arányszáma évről évre stabilan csökken, akkor Magyarországnak nem kell kivárnia, amíg eléri a 60 százalékot.