Mégis belekötött az IMF a bérkompenzációba

2009.01.27. 11:43
Rosszallását fejezte ki a Nemzetközi Valutaalap szakértői gárdája a közszolgák elvett 13. havi bérének kompenzációja miatt - ez derül ki az IMF minap nyilvánosságra hozott jelentéséből. Bár a stáb véleménye nem mindig egyezik meg a Valutaalap vezetőinek hivatalos álláspontjával, ám a mostani jelzés egybevág azon információinkkal, miszerint a pár hete hazánkban járt IMF-vezér is ledorongolta a magyar kormányt a bérkompenzáció miatt.

Az IMF szakértői gárdája alapvetően két okból kifogásolja a Gyurcsány-kormány lépését a pénteken közzétett jelentésben (pdf-formátum, angolul). Egyrészt az nem tetszik a Valutaalapnak, hogy a költségvetési tartalékokból teremti elő a kabinet a bérkompenzációra szükséges 120 milliárd forint döntő részét. A biztonsági puffer ilyen célra való elköltése és így csökkentése különösen azért ad aggodalomra okot, érzékelteti az IMF-stáb, mert a pénz lekötésével, a tartalékba helyezett summa egy részének odaígérésével megnőtt a költségvetési hiánycél elvétésének esélye. Az IMF azért is néz ferde szemmel a kabinetre, mert a bérkompenzáció azt sugallja, hogy a kormány nem feltétlenül elkötelezett a szigorú költségvetési politika folytatása, az IMF-fel kötött megállapodásban foglaltak teljesítése mellett.

Emlékeztetőül: a kormány még az IMF-fel történt megegyezése előtt jelentette be, hogy elveszi a közszférában a 13. havi bért, erről pedig még törvényt is alkotott a parlament a kabinet kezdeményezésére. Aztán az IMF-megállapodás aláírása után a kormány - a sztrájkkal fenyegető közszolgákat leszerelendő - megígérte a közszféra szakszervezeteinek, hogy részben kompenzálják az érintetteket.

Mint elsőként beszámoltunk róla, Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató két héttel ezelőtti magyarországi látogatásán értesülésünk szerint megfeddte a kormányt az elvett 13. havi bér részleges visszaadása miatt. (A közszférában dolgozók 70 százaléka más formában teljesen visszakapja a 13. havi juttatást, a fennmaradó 30 százalék pedig csak részben, a 180 ezer forintos felső határ miatt.) Akkor a kormányzat igyekezett batagellizálni a kérdést.

Korábban lapunk a Pénzügyminisztérium államtitkárát egy sajtótájékoztatón még december közepén megkérdezte arról, hogy az IMF tud-e a kompenzációról, és ha igen, úgy mit szól hozzá a nemzetközi szervezet. Keller László azt válaszolta, hogy az IMF-nek semmi baja nincs a lépéssel, ennek tudatában adott ki a Valutaalap néhány nappal korábban Magyarországról egy alapvetően pozitív kicsengésű jelentést.

Az IMF-vezérigazgató látogatásán zárt ajtók mögött elhangzott bírálat után a mostani már a második jelzés ugyanakkor arra, hogy a Valutaalap nem díjazza a kabinet intézkedését.