Megint gyorsabban romlik a pénz

2007.07.11. 11:07
Júliusban nem várnak további kamatcsökkentést az elemzők, igaz, abban megoszlanak a vélemények, hogy a júniusi inflációs adat veszi-e el a lehetőséget a jegybanktól. A pénzromlás csökkenő üteme mindenesetre megtört, a májusi 8,5 százalék után júniusban 8,6 százalékos lett az adat.

2007. júniusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4 százalék volt, 2006. júniushoz viszonyítva pedig 8,6 százalékkal növekedtek az árak. Idén, az első hat hónapban, átlagosan szintén 8,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában, tette közzé a KSH. A szezonális hatásoktól tisztított, havi maginflációs adat – az áprilisi és májusi 0,2 százalék után – 0,4 százalék volt.

A friss adatok alapján a jegybank által a júniusi kamatvágásnál felhozott mindkét érv megdőlni látszik – emelte ki az Indexnek Bebesy Dániel, a CIB elemzője. A szakértő emlékeztetett: a monetáris tanács azzal indokolta döntését, hogy egyfelől a maginfláció, másfelől a szolgáltatások árának alakulása is kedvező trendet mutat. Utóbbiakkal kapcsolatban az MNB külön jelezte, hogy a szektorban a bérköltségek emelkedését nem az árak emelésével, hanem a létszám csökkentésével kompenzálják. A mostani adatok szerint azonban – mondta Bebesy Dániel – a maginfláció megugrása mellett a szolgáltatások ára egy hónap alatt félszázalékos emelkedést mutat, ami szintén magasabb a korábbiakban mértnél. A szakértő szerint az infláció többi komponense nagyjából a vártnak megfelelően alakult, a tartós fogyasztási cikkek havi árcsökkenése (0,1 százalék) lett kisebb a vártnál.

Nem azért nem csökkentenek

A piac alighanem úgy értékeli a friss adatokat, hogy azok alapján nincs tere további kamatcsökkentésnek júliusban, és ez önmagában is a további vágás ellen hat – emelte ki Bebesy Dániel, aki szerint a júniusi, a piacot meglepő, az MNB-t több kommentárra késztető döntés után a monetáris tanács nem akar majd a várakozásokkal szembeni döntést hozni.

Kamatvágást ugyan szintén nem vár, de az inflációs adatot ebből a szempontból nem nem tartja sorsfordítónak Barcza György, a K&H elemzője. Bár volt olyan konszenzus is, amely 8,8 százalékos adatot várt év/év alapon, az általánosabb 8,5-ös várakozásnál valóban magasabb lett az adat, de ez tisztán a benzin árának emelkedésével is magyarázható – mondta az Indexnek a szakértő. Hangsúlyozta: a benzinár és a szabályozott hatósági árak kiszűrésével továbbra is látszik a dezinflációs pálya, a jegybank a maginfláció esetében inkább a negyedéves, mintsem a havi adatokat veszi figyelembe. Barcza György szerint míg a jegybank júniusi, a kamatcsökkentésre hozott érvei továbbra is megalapozottnak mondhatóak, addig az első vágásból még nem következik, hogy onnantól folyamatos lenne a csökkentés. Erre akkor volna mód, ha a jegybank érezhetné, ténylegesen a kezében van az infláció, vagyis, hogy a 3 százalékos cél már látható. Ettől pedig még valóban messze vagyunk.

Mennyi az annyi?

Egy hónap alatt, 2007. májushoz viszonyítva az élelmiszerek árai 0,3 százalékkal emelkedtek. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek árai emelkedtek (0,7%), ezen belül a járműüzemanyag-árak 2,7 százalékkal drágultak. Átlag feletti árnövekedés (0,5%) volt megfigyelhető a szolgáltatások esetében, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 5,0 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia árai az átlaggal megegyező mértékben emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk esetében kismértékű (0,1%) árnövekedés volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkek, valamint a ruházkodási cikkek esetében árcsökkenés (0,1-0,1%) következett be.

Egy év alatt, 2006. júniushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,5 százalékkal emelkedtek. A háztartási energia átlag feletti 32,1 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz 53,3, a távfűtés 41,7, az elektromos energia ára 21,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 8,4 százalékkal emelkedett. Átlag alatti áremelkedés volt tapasztalható a szeszes italok, dohányáruk (7,0%), az egyéb cikkek (3,5%), valamint a ruházkodási cikkek (1,4%) esetében is. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006. júniusban.