Az infláció 3,8 százalékra nőtt

2005.07.12. 09:54
Az előző hónapok inflációs szintjénél és az elemzők által vártnál némileg gyorsabban emelkedtek a fogyasztói árak júniusban. A pénzromlás üteme 3,8 százalék volt a korábbi és becsült 3,6 százalékos szinttel szemben. Az áremelkedés gyorsulását elsősorban az idényáras élelmiszerek okozták: áruk egyetlen hónap alatt 6,9 százalékkal nőtt.
Júniusban 3,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban - derül ki a statisztikai hivatal jelentéséből. A KSH adatai szerint az egyhavi (május-júniusi) árindex-emelkedés 0,3 százalékos volt, míg az első félévben összesen 3,7 százalékkal emelkedtek az árak.

Az adóváltozások 0,1 százalékkal növelték az inflációt

A szezonálisan kiigazított "alapdrágulás" 0 százalék volt, a maginfláció 2004. júniusához viszonyítva 1,9 százalékot tett ki. A fogyasztói árak az idén májusban 0,6 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Egy évvel korábban, tavaly júniusban 7,5 százalékos volt a drágulás 2003. júniusához egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az adóváltozások hatását kiszűrő változatlan adótartalmú árindex az előző hónaphoz viszonyítva 100,3 százalék, míg az előző év júniusához 103,7 százalék volt.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index májushoz 100,4 százalék, míg az előző év júniusához viszonyítva 104,3 százalék volt.

Tíz százalékkal drágult az üzemanyag

A vártnál némileg nagyobb inflációt elsősorban az élelmiszerek árának emelkedése okozta. Noha a sertészsiradék, a cukor és a tojás ára csökkent (egy hónap alatt 1,1-2,7 százalékot), az idényáras élelmiszerek 6,9 százalékkal kerülnek többe. Ez utóbbiak hatása nélkül az élelmiszerek csak 0,1 százalékkal drágultak volna. Az élelmiszerek ára éves összevetésben az átlag alatt, 3,6 százalékkal nőtt, ezen belül a sertészsiradék 44 százalékkal lett drágább, a liszt 24 százalékkal olcsóbb.

Májushoz képest csökkent a ruhák, a tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára, az átlagosnál többet drágultak a szeszes italok, a dohányáruk és a különféle üzemanyagok. Csak a járműüzemanyagok (benzin, dízel) 2,2 százalékkal drágultak májushoz, 10 százalékkal a múlt év júniusához képest.

A palackos gáz ára 12 százalékkal nőtt

A inflációt mérsékelték a tartós fogyasztási cikkek (áruk 1,9 százalékkal csökkent), valamint a szeszes italok és dohányáruk (csak 3,3 százalékkal nőtt az áruk). A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult: egy év alatt 6,4 százalékkal, ezen belül a palackos gáz ára 12 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások átlagot meghaladó, 5,1 százalékos áremelkedésén belül a szerencsejáték 16, a helyi tömegközlekedés 14, a csatornadíj 13, a szemétszállítás 12 százalékkal drágult.

Nem kell félni az olajár-emelkedéstől

Noha a várthoz képest kissé megugrott a júniusi infláció, ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árak emelkedése letért volna a kijelölt pályától. Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese elmondta: meglepő ugyan az élelmiszerek átlagosnál nagyobb áremelkedése, ám az elsősorban a tavaszi fagyok miatt megugró gyümölcsárral magyarázható. Ennek azonban hosszabb távon aligha lesz hatása az inflációs pályára.

Attól sem tart a kutató, hogy az év elején vártnál magasabb szinten vannak az olajárak. Ha tartósan nem emelkedik az 50-60 dolláros szint fölé az olaj ára és a dollár sem erősödik meg túlságosan, akkor ez sem térítheti le az inflációt a kijelölt pályáról, bár néhány százalékkal növelheti a fogyasztói árszintet.