Csak a benzin drágul

2005.08.16. 11:30
Az éles piaci verseny, az erős forint és az egyre kisebb forrásigényű termelés egyaránt közrejátszik abban, hogy a rekordmagasságot elérő olaj és üzemanyagárak ellenére más termékek ára nem drágult.
Ha drága az olaj, és ezáltal a benzin és a gáz, akkor ez minden termék árára kihat, és így gyorsul az infláció - tartja nem alap nélkül az utcai közgazdaságtan. Ezzel szemben most a rekordokat döntő olajár, és a 300 forinthoz közelítő benzinár ellenére éppen csökkenőben van a tartós tendenciáket tükröző maginflációs mutató Magyarországon, és szakértők szerint rövid távon nem is várható az "alapdrágulás" ütemének emelkedése.

Mi a maginfláció?
Az alap- vagy maginflációs mutató számítása a fogyasztóiár-indexből történik, abból kihagyva a nem feldolgozott élelmiszereket, a háztartási energiát és a járműüzemanyagot, az egyéb idényáras termékeket, a TB által támogatott gyógyszereket, a hatósági áras szolgáltatásokat, valamint a saját tulajdonú lakásszolgáltatást. 2003-tól a sertészsiradék, a liszt, dara, valamint az étkezési szalonna tételeket is kihagyja a KSH.

Júliusban a fogyasztói árak az előző hónaphoz viszonyítva összességükben nem változtak, 2004. júliushoz viszonyítva pedig 3,7%-kal növekedtek az árak. Idén az első hét hónapban átlagosan 3,7%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában - derült ki a KSH múlt heti jelentéséből. A maginfláció kedvezőbb képet mutat, mindössze 1,6 százalékos, ami rekordnak számít.

Hüvelykujj-szabály

Általában valóban azt tapasztaljuk, hogy amennyiben az olajár emelkedése mondjuk azonnali hatásában egy tized százalékkal növeli az inflációt, akkor hosszabb távon egy másik tizedszázalékot is hozzá lehet számolni a pénzromlás üteméhez, mert a benzin és általában az energia árának emelése idővel kihat minden más termék árának alakulására is - ismertette az úgynevezett hüvelykujj szabályt az Indexnek Gyenes Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank elemző közgazdásza. Egyelőre azonban a szabály most még nem látszik érvényesülni: a szakértő szerint ez alapvetően az éles piaci versenynek köszönhető, a piaci szereplők úgy tűnik, egyelőre inkább vállalják a veszteséget.

Hasonlóan látja a helyzetet Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője is: a fogyasztókért folyó küzdelemben a cégek inkább elfogadják a jövedelmezőségüket rontó tényezőként az emelkedő energiaárakat, nem tudják azt áthárítani azt a fogyasztókra. Kivétel lehet ez alól például a fuvarozás, ahol az áremelés megkerülhetetlen.

Nem a legsúlyosabb

Abban a fogyasztói kosárban, amely alapján a Központi Statisztikai Hivatal méri az árak alakulását, az üzemanyagok 4,6 százalékos arányt képviselnek - hangsúlyozta az Indexnek Pichler Ferenc, a Pénzügymisztérium szóvivője, hogy többek között ezzel is magyarázható, hogy miközben egy év alatt a benzin árak azért lépésről-lépésre, de folyamatosan emelkedtek, ez szinte alig érződött az inflációs számokban. Január óta az egy évre visszatekintő havi adatok 4 százalék alá kerültek, vagyis ki lehet mondani, hogy elértük az árstabilitást - véli a szóvivő.

Mennyire drága a benzin?
Az Index egyes termékek árát 1978-ig visszamenőleg az átlagfizetésekkel összevető elemzéséből kiderült: hiába érezzük nagyon magasnak a benzinárakat, az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt az egy átlagfizetésből vásárolható literek száma. Tavaly az átlagbérből már 384 liter benzinre futotta, ez pedig több, mint amennyit 1988-ban lehet kapni az akkori átlagbérből (303 liter). Az elmúlt években ugyanis a benzinár stabilan magas volt, 2000-ben például 234 forint volt az éves átlag ár, míg tavaly 244 forint, azaz miközben az árak alig változtak a bérek emeledésével folyamatosan relative olcsóbbá vált a benzin: az átlagfizetés 2000-ben még csak 238 literre volt elég. Ha a tavalyi átlagbérhez önkényesen 280 forintos benzinárat számolunk, akkor is 334 literre elegendő egy fizetés.

A szakértők ugyanakkor több, kisebb tényezőre is felhívták a figyelmet: ilyen például, hogy az erős forintnak köszönhetően kevésbé érezzük meg a világpiaci árak emelkedését. Pichler Ferenc az emelte ki, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett a munka termelékenysége, a termékek előállításában a szállítási költségek részaránya jelentős mértékben csökkent. Barta Judit szerint egyes jelentős termékcsoportok, pl. az élelmiszerek jelentős része esetében nemzetközi tendencia az árak csökkenése, így ezzel Magyarországon sem lehet szembe menni.

Még változhat a helyzet

Barta Judit és Gyenes Zoltán egyetértett abban is: az, hogy a mostani magas benzinár még nem gyűrűzött tovább, nem jelent garanciát. Ha az olaj ára tartósan ebben a magasságban marad, akkor egy év múlva ennek már más termékek árában is érezhető lesz a hatása, ha azonban visszakúszik egy elfogadhatóbb szintre, akkor a mostani kilengést a fogyasztók talán csak a benzinkutaknál érzik meg.