A vártnál kisebb az infláció

Októberben folytatódott az infláció csökkenésének trendje, de nem tért vissza a nyáron tapasztalt dezinfláció. A fogyasztói árak szeptemberhez képest érdemben nem változtak - legutóbb idén júliusban volt ilyen, akkor a júniusi szinten maradtak az árak -, és tavaly októberhez képest is csak 3,2 százalékkal emelkedtek.

Az úgynevezett maginfláció továbbra is alacsony, szeptemberhez képest 0,1 százalékos, tavaly októberhez képest 1,4 százalékos volt. Az árak az idei első tíz hónapban 3,6 százalékkal emelkedtek, vagyis az év elejéhez képest októberben tovább mérséklődött az infláció. Az adóváltozások hatását kiszűrő változatlan adótartalmú árindex az előző hónaphoz 100,2 százalék, míg az előző év októberhez képest 103,3 százalék volt.

A szeptemberinél olcsóbb a benzin

Szeptemberhez képest több termék ára csökkent is a múlt hónapban. Az üzemanyagok 4,5 százalékkal lettek olcsóbbak, az áfaváltozás hatása tehát érezhető volt, bár az árak ennél nagyobb mértékben csökkentek (az áfa miatt 4,2 százalékkal kellett volna olcsóbbnak lenniük).

Ugyancsak olcsóbb lett néhány élelmiszer, az idényárasak 0,4 százalékkal, a sertéshús 0,5 százalékkal, a baromfi- és a péktermék 0,3 százalékkal kedvezőbb áron került a boltokba. A tartós fogyasztási cikkek szintén olcsóbbak, ugyanakkor a ruhák, cipők 3,4 százalékkal drágábbak lettek szeptemberhez képest.

A tavalyinál tíz százalékkal drágább

A statisztikai hivatal jelentése szerint a tavaly októberivel összevetve az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az idényáras élelmiszerek 21, a munkahelyi étkezés 8, a párizsi, kolbász és a sertészsiradékok 2-2 százalékkal drágultak.

Csökkent ugyanakkor a cukor ára 10 százalékkal, a liszté kilenccel, a sertéshúsé hat, valamint a tej ára két százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 3,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly októberben. A szeszes italok, dohányáruk árai az átlagosnál kisebb mértékben, 1,2 százalékkal emelkedtek.

A szolgáltatások átlagot meghaladó, 5,2 százalékos áremelkedésén belül a szerencsejáték 16, a helyi tömegközlekedés 14, a csatornadíj 12, a szemétszállítás 11 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek, üzemanyagok árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb volt (5,2 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok 9,6 százalékkal kerültek többe, mint tavaly októberben. A legnagyobb mértékben, 5,8 százalékkal a háztartási energia drágult, ezen belül a palackos gáz 7,8, míg a villanyáram 6,9 százalékkal kerül többe.

Stabilitás van, dezinfláció nincs

Bár a maginfláció csökkenést mutat, a rövidbázisú trend emelkedik, így összességében inkább stabil maginflációról beszélhetünk, mintsem hogy újra indult volna az augusztusban véget ért dezinfláció - nyilatkozta a Portfoliónak Barcza György, az ING elemzője. A szakértő szerint a jegybank számára ez az adat nem lehet különösebben meglepő, bár az utóbbi időben inkább az árfolyam-stabilitás megőrzése került a monetáris politika előterébe.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy az egyes termékcsoportok árváltozásának iránya nem okozott meglepetést. Várható volt az üzemanyagárak mérséklődése is, a csökkenő olajárak és az ezen a területen már októbertől hatályos áfa-csökkentés miatt - tette hozzá. Az adatok az elemző szerint egyértelműen azt támasztják alá, hogy a gazdaságban nincs inflációs nyomás.

Hasonlóan vélekedett Pintér András, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője is, aki szerint a vártnál alacsonyabb adat az élelmiszerárak stagnálásának volt köszönhető. Elmondta, hogy az üzemanyagárak csökkenésével a piac számolt, az élelmiszereknél azonban elmaradt a nyári időszakot követő, ilyenkor szokásos áremelkedés. Különösen kedvezőnek mondta a maginfláció alacsony mértékét is. Úgy vélte, hogy csak az inflációt tekintve nem lenne elvi akadálya a további kamatcsökkentésnek, a nemzetközi környezet alakulását is figyelembe véve azonban már más a helyzet