30 százalékkal drágult a gáz

2007.02.14. 10:11
Januárban 7,8 százalékos volt a 12 havi infláció - tette közzé a KSH. Az adat a jelentős szórást mutató előrejelzések sávjának felső széléhez esik közel, de a tetőzést későbbre és kilenc százalék környékére várják az elemzők.

2006. januárhoz viszonyítva egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál 7,8 százaléknál nagyobb mértékben, 13,1 százalékkal emelkedtek. A háztartási energia átlagot meghaladó 22,7 százalékos áremelkedésén belül a távfűtés ára 40,8, a vezetékes gázé 30,1 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk (8,1%) esetében szintén az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt megfigyelhető. A ruházkodási cikkek (2,0%), az egyéb cikkek (2,3%), valamint a szolgáltatások (6,1%) árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt, ez utóbbin belül a helyi tömegközlekedés 12,8 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért viszont átlagosan 1,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006 januárjában.

Kevesebbre is számítottak

Még kijött a 4 százalék
A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 3,2 százalékkal, a naptári hatást figyelembe véve 3,4 százalékkal nőtt 2006 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így a megbízhatóságának hibahatára ą0,2 százalékpont. A 2006. évi gazdasági növekedés mértéke 3,9 százalék, a naptári hatást figyelembe véve 4,0 százalék volt. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben.

Az MTI által kedden megkérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett tizenegy nagy londoni befektetési ház elemzői 7,3-8,0 százalék közötti éves inflációs jóslatokat adtak januárra, 7,65 százalékos átlaggal. Ugyanakkor nemcsak a szokatlanul nagy bizonytalanságot emelték ki az előrejelzések kapcsán - ami egyebek közt abból fakadt, hogy nem volt egyértelmű, az energia-áremelések kompenzációja mikor jut el a lakossághoz -, hanem azt is, hogy a következő hónapokban még biztosan felfelé tart az inflációs görbe.

A tetőzést a többség márciusra várja. A mértéket illetően megint jelentős a szórás az előrejelzések között: 8,3-9,6 százalék közötti prognózisok mellett a jegybank elnöke, Járai Zsigmond nemrég úgy vélte, két számjegyű, 10 százalékot elérő inflációs adattal is számolhatunk a következő hónapokban.

A pénzromlást jelentős részben a hatósági árak emelkedése hajtja, amelyek inflációs szempontból az adóemelésekhez hasonló, egyszeri sokkot jelentenek. Így az elemzői várakozások szerint az év második felében már jelentősen csökken (különösen a 2006 második felében életbe lépett megszorítások hatásával már magasabb bázishoz képest) az infláció, az éves érték 6-7 százalék között lehet, míg 2008 végére újra 3 százalék közelébe csökkenhet.

Tudja, mennyivel fizet többet az új évben?

Januárban az egyhavi - azaz decemberhez mért - átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,2 százalék volt, 2006. januárhoz viszonyítva pedig 7,8 százalékkal növekedtek az árak. Egy hónap alatt - 2006. decemberhez viszonyítva - az élelmiszerek árai 1,4 százalékkal emelkedtek. Növekedett egyebek közt az idényáras élelmiszerek (7,4%), az iskolai, valamint óvodai-bölcsődei étkezés (4,1-4,1%) ára.

A legnagyobb mértékben a háztartási energia árai növekedtek (4,7%), ezen belül a távfűtésért átlagosan 30,6 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk (1,5%) és a szolgáltatások (1,7%) áremelkedése szintén átlag feletti volt, ez utóbbin belül a helyi tömegközlekedés díjtételei 11,2, a kábeltévé-előfizetésé 4,1 százalékkal emelkedtek. A ruházkodási cikkek (3,7%) és a tartós fogyasztási cikkek (0,3%) körében árcsökkenés volt. Az egyéb cikkek átlag alatti, 0,7 százalékos áremelkedésén belül a gyógyszer és gyógyáru ára 9,0 százalékkal növekedett, a járműüzemanyagoké 3,1 százalékkal csökkent.