Móric
14 °C
17 °C

Esik az infláció, de nem annyira

2007.10.09. 15:18
Hiába esett ki hatalmas ársokk szeptemberben az éves inflációs adatból, mégis jóval 6 százalék felett maradt a pénzromlás üteme, derül ki a Portfolio.hu elemzői felméréséből. Az év végéig ráadásul már nem is csökken tovább érdemben az árindex.

Szeptemberben 6,3 százalékos volt az éves drágulás üteme - legalábbis a Portfolio.hu rendszeres felmérésének e havi fordulójában kijött eredmények ezt mutatják. Amennyiben csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal is ezt a számot közli, jelentős, 2 százalékpontos esés valósul meg a mutatóban.

Mindennek az élelmiszer-drágulás az oka

Ez nem is csoda, hiszen a tavaly őszi kiigazítási lépések (hatósági drágítások, áfa-emelés stb.) okozta ársokk e hónapban esik ki a fogyasztói árindexből. Tavaly szeptemberben 2,5 százalékos volt a havi árszintemelkedés, most csupán 0,5-0,6 százalékot vár a piac. Ez rávilágít arra is, hogy az idén szeptemberben nem volt különösebben visszafogott a drágulás, hiszen az ősz első hónapja alapvetően nem számít a nagy áremelkedések időszakának.

Most viszont az élelmiszerárak nagyon elrugaszkodtak - állítják a szakértők, akik esélyt sem látnak arra, hogy szeptemberben az árindex 6 százalék alatt maradhatott. A 19 megkérdezettből mindössze egy gondolja, hogy 5,9 százalékig zuhan a mutató, a többiek prognózisa a 6-6,4 százalékos tartományban mozog. A konszenzus (medián) 6,25 százalék.

Távolabbra még kevésbé látunk

Ahogy messzebb tekintünk, növekszik a bizonytalanság. A decemberi előrejelzések még nagyobb tartományban szóródnak (5,6-6,3), és nagyjából fele-fele arányban látják elérhetőnek a 6 százalék alatti árindexet. Egyetértés van abban, hogy jelentős árindexcsökkenés az utolsó negyedévben már nem lesz. A tej és a tojás ára októberben elszabadult - hívja fel a figyelmet az élelmiszer-drágulás két karakteres területére Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Tanulságos megfigyelni, hogy a decemberi prognózisok miként emelkedtek az elmúlt év során. Ha a kiigazítási lépések megismerése előtti időszakot nem vesszük számításba, akkor is megállapíthatjuk, hogy decembertől mostanáig látványos volt az inflációs várakozások emelkedése. 2006 végén még arra számítottak a szakértők, hogy egy év múlva 4,5 százalékos lesz az árindex, ma már 6 százalék a konszenzus ere az időpontra.

Ha az év végére adott előrejelzéseket a bizonytalan jelzővel illetjük, a 2008. decemberi prognózisokat a teljes tanácstalanság fogalommal írhatnánk le. A kérdéses tényezőket számba véve azonban megérthetjük, miért találhatunk 3,3 százalékos és 4,7 százalékos prognózist egyaránt a felmérés eredményei között.

Ami biztos: az élelmiszerek jelentősen drágulnak. Ennek pontos mértéke a termékkör sajátosságai miatt szinte előrejelezhetetlen. A növényi alapanyagok áremelkedése a feldolgozott élelmiszerekre, az állati eredetű termékekre egyaránt jelentős lehet, és ezeket a sokkszerű emelkedéseket ebben a szegmensben nem szokta az árszint korrekciója követni - vonta le pesszimista következtetését Bíróné Szegő Márta, a Unicredit Bank vezető elemzője. Mások optimistábbak: Németh Dávid, az ING Bank szakértője felhívja a figyelmet, hogy tartós, illetve nem tartós hatások egyaránt szerepet játszanak, ám jelentős korrekciót ő sem vár. Török Zoltán, a Raiffeisen közgazdásza kifejezetten arra számít, hogy az élelmiszerek világpiacán tartósan túlkeresletes állapotok uralkodnak majd.

Ha még az áram is drágul

További bizonytalanságot jelent a következő hónapok közüzemi és állami ármeghatározású szolgáltatásainak drágulása. A villamos energia lakossági körben vélhetően nem drágul annyit, mint az ipari fogyasztóknál, ám nagy súlya miatt több tized százalékpontot jelenthet, hasonlóan a víz- és csatornadíjak emelkedéséhez - mondja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A fentieken túl ott lebeg a kérdőjel a gázártámogatás jövő évre várt leépítése felett is, és nem tudni, mit lesz a távhőszolgáltatás sorsa.

Utóbbi a gyógyszer mellett jószerével az egyetlen olyan tényező, ahol lefelé mutat kockázatok vannak. Az egyezségtől igen távol álló bérmegállapodások a piaci szolgáltatások áralakulására nézve okoznak bizonytalanságot, rövid távon pedig még az is kérdéses, hogy az árfolyam ősz eleji ideiglenes gyengülése mennyire hagy nyomot az iparcikkek áraiban - mondja Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.

Összességében azt mondhatjuk, a jövő évi prognózisok hatalmas szóródását az okozza, hogy a fenti tényezőket a szakértők eltérő mértékben építették bele a modelljeikbe, hiszen mindenki másként kezeli ezeket a faktorokat. Akad elemző, aki megvárja, míg bizonyosat tud, mások korán megpróbálják felbecsülni ezeket.

Különbséget okoz az is, hogy az egyes árfelhajtó tényezőket eltérő mértékben tekintik ideiglenesnek az egyes piaci szereplők. Itt nem csupán a már tárgyalt élelmiszerárakról van szó, hanem általánosíthatunk is: a rengeteg ársokk nyomot hagyhat az inflációs várakozásokban, és hosszabb távon is eltérítheti az árfolyamatokat az árstabilitás felé vezető útról