Visszaüthet a PM óvatos inflációs előrejelzése

Hiába csökken jövőre nominálisan a költségvetés kiadási oldala az idei évhez képest, a gazdaság teljesítményének lényeges visszaesése miatt GDP-arányosan továbbra is növekedést mutat majd - mondta Kondora Szilárd, az OTP Bank szakértője, aki a nominális bruttó hazai termék 2,5 százalékos esésével számol (ez nem azonos a reál-GDP ütemével, amit az elemző -1,6 százalékra, a PM -1 százalékra vár). Hasonló logikával ugyanakkor ez a GDP-arányos bevételeket is megdobja. A befolyó adók és járulékok szintje ugyanis a reálgazdaság gyengélkedésétől függetlenül sem lesz alacsonyabb, mint idén. A Pénzügyminisztérium egyszázalékos visszaeséséhez képest gyengébb viszonyítási pont miatt így a hiány is 2,4 százalékra csökkenhet, szemben a költségvetés tervezetében szereplő GDP-arányos 2,6 százalékkal.

Idén ugyanakkor csont nélkül három százalék alá kerülhet a deficit, szemben a hivatalos 3,4 százalékkal, mivel még ha a kormány az utolsó pár héten nem tervezett költekezéseket hajtana is végre, technikai korrekciókkal akkor is 2,9 százalékra lehetne levinni a szintet, azaz már jövőre kikerülhetünk a túlzott hiány eljárás alól - véli Kondora. Jövőre ráadásul elmaradhat a választásokat megelőző évben rendszeres túlköltekezés is, azaz tovább javul az áht finanszírozása, és így csökken az ország sérülékenysége.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint sem irreális a büdzsé, bár a bevételi oldalon komoly kockázatot jelenthet a makropálya által vártnál kisebb gazdasági teljesítmény, valamint a Pénzügyminisztérium túlzottnak tűnő, 4,5 százalékos inflációs előrejelzése. Jelenleg ugyanis egyre több jel arra utal, hogy jóval a középtávú háromszázalékos cél alatt emelkednek jövőre az árak. Így az áht-hiánycél - ha nem tudjuk is kirázni a kisujjunkból - teljesíthető marad - mondta Trippon.

Az infláció azonban még a kiadási oldalon is gondot okoz, mivel a nyugdíjak költségvetésben rögzített emelkedése is jóval magasabb lesz az indokoltnál. A svájci indexálással számolt emelés ugyanis részben a fogyasztói árindex alakulásához igazodik, s míg a kormány háromszázalékos emelést tervez, addig az OTP 1,2 százalékos inflációt jelez előre, s ennek értelmében a svájci indexálás szerinti emelés is jóval alacsonyabb, 1,1 százalék lenne.

További problémát jelent ugyanakkor a büdzsé szerkezete - tette hozzá Kondora. A mostanit megelőző két évben ugyanis az adóbevételek növelésével és nem a kiadási oldal visszafogásával javított a kormány az áht-hiányon. Idén ugyan a 13. havi nyugdíjon és a közszféra bérein keresztül megtette az első lépéseket a lefaragás irányába, ám ez még korántsem elegendő.