Az Európai Bizottság mai keltezésű közleményében hivatalosan felszólította Magyarországot, hogy módosítsa adózási jogszabályait, mert azok csak azokat az adófizetőket részesítik adókedvezményben, akik magyarországi helyszínen végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet - írja a Portfolio.hu.
E rendelkezések összeegyeztethetetlenek az uniós jogban garantált szolgáltatásnyújtási szabadsággal. A mostani felszólítás úgynevezett indokolással ellátott vélemény, amely a jogsértési eljárás második lépcsőjét jelenti. Ha az Európai Bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ, az ügyet az Európai Bíróság elé viheti.
Brüsszel szerint az a probléma, hogy a magyar jogszabály kedvezményesebb elbánásban részesíti a magyar felsőoktatási intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen végzett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést, mint a más uniós tagállamban lévő hasonló helyszínen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet. Így a kifogásolt magyar adószabályok visszatartják a magyar társaságokat és vállalkozásokat attól, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységeiket más EU tagállamban vagy EGT/EFTA-országban végezzék, és ezért korlátozzák a szolgáltatásnyújtási szabadságot.
A sokadik a sorban
Az elmúlt egy-két évben egyre kínosabbá vált, hogy sorra derültek ki olyan dolgok, hazánk adótörvényei több pontos is sérthetik a közösségi jogot. A kormányzat először - vagy a kormányzó pártok képviselői - az elején még igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, hogy az EU valamilyen tévedésben lehet és nem komoly az éppen aktuális ügy.
Aztán az esetek többségében szépen belátták, hogy jobb, ha igazodnak az uniós elváráshoz, és a közösségi joghoz igazítják a hazai jogszabályokat (például állami támogatások esetén az áfaarányosítási megkötés ügyében, a céges telefonok áfája esetében, vagy éppen a bejelentkezés előtt végzett tevékenység utáni áfavisszaigénylés ügyében). Volt, amikor az Európai Bíróság ítélete szorította rá Magyarországot a felsőbb szintű, uniós joganyagba ütköző hazai adótörvény korrigálására (például a regisztrációs adó megállapítása ilyen). De van példa olyan esetre is, éspedig a helyi iparűzési adó ügye, amikor a magyar hatóságoknak adott igazat az Európai Bíróság.