Dezső
15 °C
28 °C

Újabb adóparagrafusunk sérti az EU-jogot

2008.04.03. 16:01
Már majdnem elszoktunk attól, hogy az EU - akár a Bizottság, akár a Bíróság útján - intőt ad hazánknak, mert valamelyik adótörvényünk sérti az uniós jogot. Nos, most egy új figyelmeztetés érkezett: Brüsszel most azt kifogásolja, hogy a magyar cégek csak az itthon végzett kutatás-fejlesztés után vehetnek igénybe adókedvezményt.

Az Európai Bizottság mai keltezésű közleményében hivatalosan felszólította Magyarországot, hogy módosítsa adózási jogszabályait, mert azok csak azokat az adófizetőket részesítik adókedvezményben, akik magyarországi helyszínen végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet - írja a Portfolio.hu.

E rendelkezések összeegyeztethetetlenek az uniós jogban garantált szolgáltatásnyújtási szabadsággal. A mostani felszólítás úgynevezett indokolással ellátott vélemény, amely a jogsértési eljárás második lépcsőjét jelenti. Ha az Európai Bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ, az ügyet az Európai Bíróság elé viheti.

Brüsszel szerint az a probléma, hogy a magyar jogszabály kedvezményesebb elbánásban részesíti a magyar felsőoktatási intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen végzett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést, mint a más uniós tagállamban lévő hasonló helyszínen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet. Így a kifogásolt magyar adószabályok visszatartják a magyar társaságokat és vállalkozásokat attól, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységeiket más EU tagállamban vagy EGT/EFTA-országban végezzék, és ezért korlátozzák a szolgáltatásnyújtási szabadságot.

A sokadik a sorban

Az elmúlt egy-két évben egyre kínosabbá vált, hogy sorra derültek ki olyan dolgok, hazánk adótörvényei több pontos is sérthetik a közösségi jogot. A kormányzat először - vagy a kormányzó pártok képviselői - az elején még igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, hogy az EU valamilyen tévedésben lehet és nem komoly az éppen aktuális ügy.

Aztán az esetek többségében szépen belátták, hogy jobb, ha igazodnak az uniós elváráshoz, és a közösségi joghoz igazítják a hazai jogszabályokat (például állami támogatások esetén az áfaarányosítási megkötés ügyében, a céges telefonok áfája esetében, vagy éppen a bejelentkezés előtt végzett tevékenység utáni áfavisszaigénylés ügyében). Volt, amikor az Európai Bíróság ítélete szorította rá Magyarországot a felsőbb szintű, uniós joganyagba ütköző hazai adótörvény korrigálására (például a regisztrációs adó megállapítása ilyen). De van példa olyan esetre is, éspedig a helyi iparűzési adó ügye, amikor a magyar hatóságoknak adott igazat az Európai Bíróság.