Járműadó a vitorlásokra?

Az önkormányzatok az egyik legtöbb beszedési "utánjárást" igénylő helyiadó-nemnek a gépjárműadót tartják. Az adóosztályok munkatársai gyakran 5-10 ezer forintos tételeket "hajkurásznak" magas posta- és munkabérköltség mellett. Egy a neve elhallgatását kérő helyiadó-szakértő szerint újra be kellene vezetni a gépjárműadóhoz kötődő bevallást, de a leggazdaságosabb megoldást az jelentené, ha a biztosítókra bíznák az adó beszedését, így nem kellene külön apparátust fenntartani erre a célra. Bár az adónem így is rentábilisnak mondható, a bevételek maximalizálása érdekében jobb lenne azt járműadóvá átalakítani, azaz a vitorlás hajók, a sportrepülők, jet skik és egyéb közlekedési eszközök után is megfizettetni.

Nem sokat várnak a luxusadótól

A pénzügyminiszter becslése szerint a luxusadó kivetése közel 1400-at érint a 3200 önkormányzatból, a lapunknak nyilatkozó testületek többsége azonban szkeptikus, nem vár ettől értékelhető bevételt. Tarlós István harmadik kerületi polgármester szerint előfordulhat, hogy az infrastruktúra és az értékbecslés terhei miatt a bevezetés költsége meghaladja a luxusadóból származó bevételt. Nagykanizsán szinte biztos ráfizetés lesz az új adónem, mivel bevételre aligha lehet számítani, míg a nyomtatványok, a hálózatbővítés, valamint a számlanyitás pénzbe kerülnek - mondta a Napinak Somogyi Ottó, a nagykanizsai önkormányzat adócsoportjának vezetője. Nagykanizsán az éves szinten 2,2 milliárd forintra rúgó helyi adóbevétel 80 százaléka származik az iparűzési adóból, a költségek pedig a következőképpen alakulnak. A több mint 51 ezer főt számláló városban tizennégy önkormányzati alkalmazott felel az adóbevételekért, a csoport bruttó bérköltsége 25 millió forint, amit még ki kell egészíteni a járulékokkal. Ehhez jön még az évi 3-4 milliós postaköltség, a nyomtatványok, csekkek 1,5, valamint az informatikai karbantartás 1 millió forintos tétele. Az így adódó csaknem 35 milliós kiadás nagyságrendileg alatta marad a 2,2 milliárdos bevételnek, így a rendszer fenntartása rentábilisnak nevezhető.

Az iparűzési adó megszűnésével viszont - a 2008-tól kialakítandó új helyiadó-rendszer elemeitől függően - esetleg el kell majd gondolkozni a helyi adóadminisztráció karcsúsításán. Amennyiben ugyanis nem érkezne a mostanival megegyező nagyságrendű bevétel, nem érné meg fenntartani a rendszert. Amennyiben valóban központi adó-visszaosztására kerül majd sor - mint ahogy azt az áfával kapcsolatban már jelezte Veres János pénzügyminiszter -, akkor létszámleépítés várható. A helyi szinten beszedendő építményadót Somogyi szerint értékalapra kellene helyezni, a luxusadót pedig a 100 milliósnál alacsonyabb értékhatárral lehetne alkalmazni. A helyi adóadminisztráció egy részének vagy egészének kistérségi szintre való helyezése elsősorban a kis településeknek kedvezne, ahol ma nem biztos, hogy rendelkezésre áll a megfelelő szakértelem - véli Somogyi. Nagykanizsa a közelmúltban már kezdeményezte kistérségi társulás létrehozását az adóügyi végrehajtásra, ám az ötletet épp a kisebb települések vétózták meg, mondván: a községek, a falvak nem szívesen engedtek volna be nem helyi "behajtókat".