Az uniós szakértők szerint ugyanis az iparűzési adó nem felel meg teljesen az EU jogszabályainak, mivel az áfairányelv csak egyetlen olyan adónemet enged egy tagországban, amely hozzáadottérték-alapú, ez pedig Magyarországon az áfa.
Az EB-nél panaszt tettek az iparűzési adó miatt, a testület azonban az állásfoglalás előtt megvárja a bíróság döntését az olasz adóról. Erre Kovács szerint a következő hetekben vagy hónapokban kerülhet sor, és valószínűleg a regionális adó felszámolására szólítja majd fel az olasz kormányt a bíróság.
Hirtelen kiesés
Akár felkéri a EB a magyar kormányt az adónem felszámolására, akár nem, 2008. január elseje előtt nem valószínű, hogy valóban megszüntetik azt, mivel minimum ennyi időre van szükség az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakításához, véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) adópartnere.
Abban pedig nincs ellentét az EU és Magyarország között, hogy fel kell számolni az adónemet. Az önkormányzati finanszírozás átalakítás már csak azért is problematikus lesz 2008 előtt, mivel kétharmados jogszabályról van szó. Éves szinten több mint 350 milliárd forintról van szó, vagyis a GDP több mint 1,5 százalékára rúgna a kiesés az önkormányzatok büdzséjéből.
Az adónem hirtelen megszüntetése, illetve a visszamenőleges megtérítés elrendelése tehát akár a konvergenciaprogram teljesülését is veszélyeztethetné, így az EB-nek sem feltétlen érdeke erre utasítani a magyar kormányt.
Lemarad, aki nem emel szót
Ez a logika jelenik meg az olasz adó kapcsán megfogalmazott főügyészi állásfoglalásban: csak azon cégek részére javasolják a szakértők az adó visszamenőleges megtérítését, amelyek bizonyíthatóan aktívan alkalmazták az uniós jogot, vagyis beperelték az államot vagy jogszabályi hivatkozás mellett megtagadták az adó fizetését - mondta a PwC szakértője.
A visszatérítendő összeg minimalizálása azért lényeges, mert a magyar iparűzési adóhoz hasonlóan az olasz adóból is jelentős bevételekre tesz szert az állam, így ha ettől elesik, számottevően romlik a költségvetés helyzete. Az eddigi tapasztalatok alapján valószínűleg elfogadja a főügyész álláspontját a bíróság.
A magyar állam számára ez azt jelentheti, hogy ha perre mennek cégek, akkor a minél előbbi döntésben lesz érdekelt a kormány, mivel az annak időpontjáig eljárást indított vállalatok élhetnének visszaigényléssel, feltéve hogy az ügyész logikáját követi az ECJ ítélete.
Ha viszont nem a magyar bíróságon, hanem az EB-n keresztül jut el az ügy az Európai Bíróság elé, az eljárásjogi sajátosságok miatt nem jár vissza pénz, jegyzi meg Erdős.