Ázsia angolul beszél
Van ugyanis néhány olyan tényező, amely Közép-Európa mellett szól - derül ki a Financial Times összeállításából. Az első a gyarmatosítás hagyatékára vezethető vissza. Ázsia brit fennhatóság alatt lépte át az iparosodás kapuját, következésképpen az ottani szakembereknek hagyományosan az angol a második nyelvük, az angolszász üzleti kultúrával ismerkednek meg, ezen nevelkednek. Ugyanakkor például a világ második legnagyobb informatikai piaca Németországban található. A kontinentális Európa üzleti kultúrája lényegesen különbözik a brit és az egyesült államokbeli vállalkozások viselkedésétől, amiben egy indiai vagy maláj cég nehezebben igazodik el, mint egy kelet-európai.
Near-shore
Emellett a német it-cégek egyelőre nem igazán láttak hozzá tevékenységeik kihelyezéséhez, ami szintén a "velük egy nyelvet beszélő", de alacsonyabb költségeket kínáló európai szomszédok felé terelheti érdeklődésüket. Szakértők úgy vélik, a legnagyobb előny, amire a hamarosan az EU-ba lépő közép-európai országok bazírozhatnak, az, ha közelségükre hívják fel a figyelmet. Ezt a "near-shore" erőforrás-kihelyezés fogalmával jelzett státust az jellemzi, hogy miközben a költséghatékonyság jegyében kitelepíthetők bizonyos tevékenységek egy másik országba, a partner elég közel van ahhoz, hogy a felek vezetői, a szakértői közvetlen kapcsolatban legyenek egymással. Ez megkönnyítheti az együttműködést, növelheti a biztonságérzetet, hiszen bármely gond esetén rövid időn belül akár egy hardvert is el lehet juttatni a baj forrásához a probléma megoldása céljából.
Emellett sok olyan alkalmazás van - főként érzékeny pénzügyi műveletek elvégzése -, amelynek egy része a megrendelő, más része az erőforrás-kihelyezést nyújtó partnere rendszerén fut. Ilyenkor sem árt a fizikai közelség. Vannak azonban bizonyos feltételei annak, hogy a közép-európai országok ki tudják használni említett előnyeiket. Az egyik, hogy bár a régió szakembereinek nyelvi felkészültsége viszonylag jó, itt dolgozó nyugati menedzserek szerint van még mit javítani angoltudásukon. A másik, hogy nem világos, milyen módon segítenék az itteni államok az informatikai beruházásokat, végül a harmadik, hogy van javítanivaló az it-rendszerek biztonságán és a szerzői jogok védelmén.