Business Talks '24
Üzleti konferencia
Több mint tíz új, foglalkoztatást érintő intézkedés lép életbe január elsején, ezeknek a célja a foglalkoztatás bővítése, a munka biztonságának növelése, az álláskeresők esélyeinek javítása és a feketemunka visszaszorítása.
A munka törvénykönyvének több része is változik, a minimálbér 62 500 forintra nő: a szociális partnerek hosszú távú megegyezést kötöttek, így a 2007-es és 2008-as minimálbér (65 500 és 69 000 forint) is belekerült a törvény szövegébe. A középfokú végzettségűeknek járó minimálbér-szorzó csak július 1-jén lép életbe.
Hogy a munkáltatók ne tudjanak visszaélni a teljesítménybérekkel (ez a probléma eddig leginkább a könnyűiparban jelentkezett), a törvény bevezeti a teljesítménykorrekció intézményét. A normán akkor kell változtatni, ha az átlagos teljesítményszázalék nem éri ezt el, vagy ha a dolgozók fele ez alatt teljesít.
A törvény rendezi a munkaerő-kölcsönzés kérdését is: megtiltja a kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban a kölcsönvevőnél volt alkalmazásban, illetve ha a két munkáltató egymással tulajdonosi kapcsolatban áll. A kölcsönzött dolgozó a továbbiakban hat hónap folyamatos munka után ugyanolyan bérre jogosult, mint az ugyanazt a munkakört betöltő, rendes munkaszerződéssel rendelkező alkalmazott.
Az egyévesnél idősebb gyermeket nevelő kismamák a gyes mellett akár napi nyolcórás munkát is vállalhatnak január 1-jétől - munkajogi védettségük a gyes alatt végig fennmarad.
A foglalkoztatás bővítése érdekében jött létre a tartós munkanélkülieket felvevő kis- és középvállalatoknak szóló teljes járulékmentesség. A kedvezmény a minimálbér 130 százalékáig, 81 250 forintos bruttó keresetig érvényes; a kedvezményt igénybe vevő munkáltatóknak biztosítaniuk kell az egyéves továbbfoglalkoztatást. A tárca legalább 30 ezres foglalkoztatásbővülésre számít, probléma adódhat azonban a munkanélküliek földrajzi megoszlásából: a budapesti cégek emiatt nem teszik át székhelyüket egy olyan területre, ahol magas a munkanélküliség - értékelték szakemberek a változásokat korábban a Napi Gazdaságnak. A mostani kedvezmény elődjével, az ötvenszázalékossal év végéig mindösszesen 108 vállalat élt, 120 munkavállaló után.
A közszféra korszerűsítése céljából év elejétől kiszélesedik a "Prémium évek" program: most már azok is bekapcsolódhatnak, akik 5 évvel állnak nyugdíjazásuk előtt. A program a versenyszférában is alkalmazható lesz; a résztvevők a belépésük előtti illetményük 70 százalékát kaphatják a jelenlegi 60 helyett. A négymilliárd forintos büdzséjű "Lépj egyet előre!" program keretein belül ingyenes képzésben vehet részt az, aki nem, vagy nem a megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, a sikeresen végzők egyhavi minimálbérnek megfelelő támogatást kapnak.
Január elsejétől csak az a felnőttképző intézmény részesülhet normatív támogatásban, amelyik gondoskodik a résztvevők továbbfoglalkoztatásáról; ingyenessé válik az első OKJ-s szakképesítés megszerzése, 50 év felettiek esetén a második is.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához mostantól csak az a cég kaphat támogatást, amelyik valóban rászoruló, megváltozott munkaképességű embert alkalmaz. Kedvezményezett lehet az is, akinek munkaképessége kevesebb mint 40 százalékkal csökkent, de foglalkozási rehabilitáció nélkül nem alkalmazható tovább. A jövő évtől támogatásban részesülhetnek az egyéni vállalkozók és a nonprofit szervezetek is.
Változik a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény is: év elejétől szigorodnak a bírságok, mértékük attól függ, hogy a munkáltató hány jogsértést követ el, hogy első alkalommal vagy ismételten tette ezt, illetve hogy ez mennyi munkavállalót érintett. Januártól a minimális bírság 30 ezer, a maximális 20 millió forint - a korábbi hatmillió helyett. Az államháztartásról szóló törvény módosításával jövőre már csak azok a vállalatok juthatnak állami támogatáshoz, amelyeknek rendezettek a munkaügyi kapcsolataik - kivételnek számít, ha nem súlyos jogszabálysértésről van szó, vagy ha a munkáltató csak minimális számú alkalmazottat foglalkoztat színlelt szerződéssel.
Összesen öt ponton csökkennek jelentősebb mértékben az adóterhek 2006-ban, viszont új adónemként megjelenik a luxusadó, amely az önkormányzatok kasszáját gyarapíthatja, valamint emelkednek egyes jövedéki adótételek, és évi 400 ezer forintos korlátot vezet be a kormány egyes adómentesen adható természetbeni juttatások esetében. Az adórendszer új elemmel gazdagodik a munkáltatói, illetve munkavállalói adó- és járulékkötelezettségek vonatkozásában: az összjövedelem 35 százalékának megfelelő ekhót a művészethez, valamint a sajtóhoz, médiához kapcsolódó tevékenységi csoportokra szabták.
A legjelentősebb változást mindazonáltal a normál áfakulcs 5 százalékpontos csökkenése okozza (az üzemanyagok esetében már október 1-jétől érvényes). Ez egyértelműen a lakosságnak kedvező változás, hiszen a kereskedelemben papíron 4 százalékpontos árcsökkentést jelent ez a lépés januártól - ha csak korábban meg nem lépték azt a boltok, vagy egyéb költségeik miatt nem tudják átadni azt a vásárlónak. Az szja-tábla két ponton módosul: a felső kulcs 36 százalékra csökken, a sávhatár pedig évi 1,55 millió forintra emelkedik (a következő négy évben fokozatosan eléri majd a 3 millió forintot az Országgyűlés által elfogadott ötéves adóprogram szerint). A cégek nyereségadózása egyes kis- és közepes méretű vállalkozások, valamint a döntően kamat- és jogdíjbevétellel bíró (többnyire offshore státusú) cégek esetében lesz kedvezőbb. Az előbbi csoport számára 10 százalékos adókulcsot kínál a kabinet, ha adóalapjuk éves szinten 5 millió forint alatt marad, nem vesznek igénybe más állami támogatást, valamint az átlagos bérköltség eléri a minimálbér másfélszeresét. Az offshore cégeknél megszűnik a kedvezményes státus és adózás, a kamat- és jogdíjbevételre viszont 50 százalékos kedvezmény jár majd. A legtöbb gazdálkodót érintő változás az iparűzési adónak a társasági adó alapjából levonható arányának 50-ről 100 százalékra emelése. Szintén sokaknak jelent könnyebbséget a tételes egészségügyi hozzájárulás novemberi megszűnése (idén novemberben csökkent e tétel havi 1950 forintra).
A kormány döntése értelmében nem emelkedik az áram lakossági díja januártól, sőt, az áfacsökkentés miatt 4 százalékkal csökken is a tarifa. Az ipari fogyasztók viszont január közepétől 8 százalékos gázáremeléssel szembesülnek.
A pénzügyi szektornak ugyan még jövőre is fizetnie kell a bankadót, ugyanakkor két ajándékot is kapott az államtól a 2006. évre. Pénzintézetek és befektetési szolgáltatók vezethetik majd a negyedik pillér nyugdíj-előtakarékossági számláit (nyesz) - a tranzakciós díjakon felül az már bizonyos, hogy egy-egy számlán a kezelt portfólió összegének 1 százaléka számlavezetési díjként gazdagítja majd a bankokat. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke 2006-ra már 70 ezer számlanyitásra és 10,5 milliárd forintnyi befektetésre számít.
A nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő pénzeknél is nyugodtabban használhatják majd a bankok hosszú távú forrásként az állam által a 2006. január elsejétől születendő gyermekek után átutalt 40 ezer forintokat, illetve a szülők ezt kiegészítő rendszeres befizetéseit. A Start számlákhoz a születendő gyermek férhet hozzá nagykorúsága idején, addig a bankban - a rendszeres befizetők esetében némi kamatprémiummal járó - betéti termékként fial. A nyesz-számlával ellentétben - amelyhez a nyugdíjba vonuláskor férhet hozzá a tulajdonos - így a befektetés végig megmarad, míg a magasabb nyugdíjtámogatásra spekulálók rossz döntéseikkel akár teljes megtakarításukat elveszthetik.
Az állam mindkét formát a megtakarítás arányában további támogatásban részesíti - ezek a pénzek is "szabad" forrásként jelenhetnek meg a bankoknál.
A támogatott gyógyszerek ára átlagosan kevesebb mint egy százalékkal emelkedik január elsejétől. A legtöbb készítmény ára 2006 végéig továbbra is változatlan marad, 95 patikaszer olcsóbb lesz és mintegy 500 medicináért néhány tíz forinttal többet kell majd fizetni. A drágulás az ezer forintnál olcsóbb készítményeket érinti. Az otc-készítmények közül mintegy kétszáz ára emelkedik jövőre. Január elsejétől az E111-es nyomtatványt új, egy évig érvényes plasztikkártya váltja fel. A funkció a régi marad, vagyis a dokumentum igazolja majd az uniós tagállamokba utazóknak, hogy jogosultak az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásra. A nyugdíjak 4,3 százalékkal emelkednek januárban, míg a nyugdíjminimum 24 700 forintról 25 800 forintra nő. Az év elejétől a 75 év feletti egyedülálló nyugdíjasok jogosultságot szerezhetnek az időskorúak járadékára. Ha jövedelmük nem éri el a nyugdíjminimum 130 százalékát - ez 2006-ban havi 33 540 forint -, akkor jövedelmüket erre a szintre kiegészítik.
A korábbi évek gyakorlatával ellentétben jövő év elején nem emelkednek a vasúti és a közúti távolsági személyszállítás tarifái. A Budapesti Közlekedési (BKV) Rt. viszont - a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján - január elsejétől 10 százalékkal növeli tarifáit. A vonaljegy ára 185, a havi felnőttbérleté 6900, a tanuló/nyugdíjas bérleté 2600 forint lesz. Az elmúlt két évben ennél jelentősebb tarifaemelést hajtott végre a közlekedési vállalat, rendre két-két lépésben, az év elején, illetve közepén. Idén viszont az év eleji emelés után nem várható újabb - évközi - tarifanövelés.
Átlagosan öt százalékkal emelkedik januártól a sztrádamatrica ára. A 4 napos, személygépjárművekre érvényes matrica ára 50 forinttal, 4 százalékkal, a jelenlegi 1120-ról 1170 forintra nő. A D1-es, 3,5 tonna össztömeg alatti autókra és motorkerékpárokra érvényes kategóriában a heti matrica ára a jelenlegi 2300-ról 2500 forintra, az egy hónapos 3900-ról 4200 forintra, míg az éves matrica 35 000-ről 37 000 forintra emelkedik. A D4-es, 12 tonna össztömeg feletti járművekre vonatkozó kategória heti és egy hónapos matricáinak ára átlagosan 4-5,5 százalékkal emelkedik. A D4-es kategória egynapos és éves matricájának az ára egyelőre nem változik.Jövő év elejétől átlagosan egy százalékkal emelkednek a hatósági áras postai szolgáltatások (levél, levelezőlap, hivatalos irat és címzett reklámküldemény) díjai. A díjváltozás differenciált mértékű, így csökken a küldemények díja egyszerre nagy mennyiségű - több mint tízezer - levél, képeslap, címzett reklámküldemény feladása esetén. Változatlan marad a magasabb színvonalú szolgáltatást jelentő elsőbbségi levelek, levelezőlapok díja, míg átlagosan 4-5 százalékkal emelkedik a nem elsőbbségi levelek, levelezőlapok, hivatalos iratok díja.
A köztársasági elnök aláírta a kereskedelmi törvényt, miután a szakma alkotmányossági normakontrollt kért. A kereskedelem egészét érintő jogszabály elvileg január elsejétől lép életbe, de a gazdasági szereplők féléves felkészülést kapnak, s ezalatt a kerettörvényt az illetékes szaktárcák végrehajtási rendeletekkel tölthetik meg. Mindez azt jelenti, hogy a kereskedelmi törvény várhatóan csak nyáron érezteti majd hatását a piacon.
Az új év első napjától módosulnak a számviteli szabályok és idegen nyelven is kiállítható lesz a számla, amennyiben ezt a gazdálkodó megítélése szerint a gazdasági művelet indokolja. A változtatás kiterjeszti a devizában történő beszámolókészítést és könyvvezetést, ötvenezerről százezer forintra emeli a használatbavételkor egy összegben, költségként elszámolható eszközök értékhatárát.
Január 1-jétől minden hatályos és tervezett jogszabálynak, az ezekhez kapcsolódó koncepcióknak, előterjesztéseknek, indoklásoknak elérhetővé kell válniuk a világhálón. A közfeladatot ellátó szervek regisztráció és díjfizetés nélkül nyújtják a szolgáltatást.
Business Talks '24
Üzleti konferencia