Csúszik az euró
Hangot adott annak a véleményének is: amennyiben a feltételek fokozatosan megteremtődnek, Magyarország 2009-2010 körül bevezetheti az eurót. Járai Zsimond az idei második fél évben csökkenő inflációra számít, szerinte májusban 7-8 százalék között tetőzik majd a pénzromlás, majd év végére 6-7 százalékra mérséklődik. "A jelenlegi helyzet alapján tarthatónak látszik a 2005. végi 4 százalékos mértékű inflációs cél" - jelentette ki.
A nemzeti bank elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: az elkövetkezendő években "komoly reformra lesz szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság nyertese lehessen az európai uniós csatlakozásnak és hosszú távon közelíthessen a közösség színvonalához". Elsősorban az állami szektorban van szükség intézkedésekre, mert tarthatatlan az adósságállomány nagysága. "Takarékosabb, racionálisabb gazdálkodásra van szükség és a jelenlegi állami bürokrácia sem alkalmas arra, hogy az európai uniós forrásokért zajló versenyben sikeresebb legyen" - állította.
Ne mondjunk időpontot
Járai Zsigmond véleményt mondott a szükséges mértékű gazdasági növekedés eléréséről is; szerinte évi 5 százalékos aránnyal közelíteni lehet a régi uniós országok fejlettségéhez, és ehhez a gazdaságpolitikának meg kell teremteni a feltételeket. Az euró bevezetésének fontosságával kapcsolatban szólt arról: a közös pénz magyarországi fizető eszközzé nyilvánítása "a kiutat jelenti a nehézségekből, hiszen gyorsabb gazdasági növekedést, alacsony kamatszintet és stabil árfolyamot biztosít majd."
Elvileg helyesnek látszik céldátum megjelölése az euró bevezetésére, de "talán - tekintettel a korábbi időpontok elhalasztódására - most nem kellene, inkább arra kell koncentrálni, hogy a feltételeket teljesítse az ország. Persze minél hamarabbi a bevezetés, annál jobb a magyar gazdaságnak és a lakosságnak; éppen ezért a nemzeti bank, akármilyen időpontot is határoz meg a kormány, a maga eszközeivel támogatja a követelmények elérését" - emelte ki Járai Zsigmond.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
